Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.4. Janzenizmus vagy ortodoxia?

nek pedig szinte valamennyi műve megjelent a püspöki nyomdában, szintén 1791-ben.

Bécsben természetesen nemcsak az ott élő olaszoknak, hanem más itáliai teológusoknak is megjelentek könyvei, s ezek szükségképpen állást is kellett hogy foglaljanak a század nagy polémiájában, a kegyelemtani vitában. Emiatt alakult ki az a kettősség, amelyet Zolnai Béla így jellemzett: „A bécsi olasz kultúra természetszerűleg magában hordja az olasz janzenizmust és az olasz apológiát is”.244 Hozzátehetjük, hogy ugyanez a kettősség az egri könyv- állományra is jellemző, benne jelen van a filojanzenizmus és az ortodox apo- logetika egyaránt.

Az olasz janzenizmust sajátos hely illeti meg az eszmeáramlat európai történetében. Arturo Carlo Jemolo monográfiája óta tudjuk, hogy az itáliai változat jóval politikusabb, gyakorlatiasabb, mint a francia és a németalföldi, ugyanakkor viszont tömegbázisa nincs, inkább csak tudósai vannak, akik viszont érzékenyen reagáltak a katolicizmust modernizálni szándékozó törekvésekre.245 IV. Ferdinánd nápolyi király tudós minisztere, Bernardo Tanucci 1761. május 23-án keltezett levelében például azt írta barátjának, Giovanni Bottari római egyháztörténésznek, hogy az Unigenitus-bulla az évszázad botránya, mivel az éles Jansenius-ellenesség teljességgel megosztotta a katolikus teológusokat.246 Viták természetesen már korábban is - egy évszázad óta - folytak Jansen nézeteiről, főként a Lodovico Molina kegyelemtani felfogását valló jezsuiták szegültek szembe a szegényebb és egyszerűbb egyházi szervezet mellett érvelő, a hívek gyakorlati ismereteit szorgalmazó, a barokk külsőségeket és skolasztikus formalitásokat elvető yperni püspök tanaival. Az Unigenitus-bulla nyomán viszont ismét fellángolt a vita a pápa egyházfőségét és csalhatatlanságát is tagadó francia teológusok és a Róma-centrikus, pápapárti egyházi írók között, s ez a polémia az egész évszázadon végighúzódva mozgásban tartotta az egyházról való gondolkodást, közvetve a laicizálódás és szekularizáció számára készítve így elő a talajt.

Itáliában különösen 1770-1790 között éleződtek ki a viták, s a janzeniz- musnak főként az északi egyházi központokban (Pavia, Pistoia, Firenze, Torino, Genova), valamint Rómában támadtak védelmezői.

A római „janzenista-gyanús” kör több vezető szerzőjének műveit az egri könyvtár is beszerezte. Daniele Concina (1687-1756) XIV. Benedek pápa környezetében lépett fel a jezsuiták ellen, s mintegy negyven műve közül

244 ZOLNAI, 1933, 31; WANDRUSZKA, Adam: Die katholische Aufklärung Italiens und ihr Einfluss auf Österreichs. In: Katholische Aufklärung und Josephinismus, hrsg. Elisabeth KOVÁCS. Wien, 1979, 62-70.

245 JEMOLO, Arturo Carlo: II giansenismo in Italia prima della rivoluzione. Bari, 1928.

246 Uo. 30.

109