Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.3. Kanonoki könyvtárak

Huszti István jogtudományi tankönyve (Jurisprudentia practica. Eger, 1758), Schott Gáspár német jezsuita aritmetikája (Nagyszombat, 1740), valamint Sajnovics János híressé vált nyelvtudományi értekezése (Demonstratio idióma ungarvrum et lapponum idem esse. Tyrnaviae, 1770) további bizonyítéka a könyvgyűjtő széles érdeklődési körének, könyvtára igényes összeállításának és korszerűségének.

Igaz, két 17. századi kiadvány is feltűnik a tételek közt. Az egyik Francis Bacon értekezése (De dignitate et augmentis scientiarum. 1623), a másik Alstedius enciklopédiája (Herborn, 1630), ezek azonban egy korábbi korszak karakterisztikus munkái, s a protestáns tudományosság képviselői a katolikus kanonoki könyvgyűjteményben.

A tudomány mellett a szűkebb értelemben vett szépirodalom aránya igen csekély a korabeli magyarországi - főként egyházi - könyvtárakban, amelyek a tudományos igényeket kívánták elsősorban kiszolgálni. Épp ezért figyelemre méltó, hogy Mészáros Ignác Kártigám (Pozsony, 1772) című, németből fordított hősi-gáláns regénye is megvan a kanonok könyvei között. A magyar női olvasó- közönséget is meghódító bestseller sikerét jelezte, hogy rövid idő alatt öt kiadást megért, dalbetéteit pedig lépten-nyomon énekelték. A könyvnek a szerző által hangoztatott erkölcsnevelő szándéka megfelelt a laicizálódó kor igényeinek, ugyanakkor a katolikus szemlélettel is összhangban állt a „Mahomet vallásának irtóztató tévelygését” felismerő főhősnő megtérésének színes elbeszélése.

Mivel Androvics a megjelenése után azonnal beszerezte a könyvet, feltehető, hogy a magyar nyelvű irodalom eseményeit más vonatkozásban is élénk figyelemmel követte. E feltételezést erősíti, hogy Haller János Hármas história-jának egy 1767-es pozsonyi kiadása (a könyvjegyzéken tévesen Eger szerepel kiadási helyként) ugyancsak ott állt könyvespolcán, ez pedig köztudottan a kései barokk kor székében olvasott népkönyve volt, s kiegyensúlyozott elbeszélő stílusával egészen Arany Jánosig jelentős hatást gyakorolt a magyar próza fejlődésére.

Az elmondottak összegzéseképpen annyi mindenképpen megfogalmazható, hogy a könyvtár sokszínűsége, eszmei és ízlésbeli változatossága az átalakulóban lévő, a korszakváltás határán álló egyházi mentalitásnak hű tükörképe. Tulajdonosa tág látókörű, minden új iránt fogékony szellem lehetett, az egri egyházmegyei értelmiségnek azon csoportjához tartozhatott, amelyik nyitott volt mindazon progresszív törekvések előtt, amelyek a barokk alkonyán, s a felvilágosodás ezzel egyidejű hajnalán a hazai püspöki udvarokban is szükségszerűen megjelentek s mind szélesebb körben hódítottak maguknak teret.

Minden bizonnyal hasonló volt Schmelczer János kanonok könyvgyűjteménye is, amelynek inventáriumát ugyancsak ebben az évben írták össze, ugyanilyen módszerrel, s ezek a könyvek is líceumi gyűjteménybe kerültek.234

234 Libronim bibliothecae episcopatus Agriensis elenchii 1770-1777, EFL, 2804. sz. Ezen belül Inventarium Librorum Reverendissimi Domini Joannes Schmelzer Can. Agr. 1777.

105