Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.3. Kanonoki könyvtárak
De nemcsak a kanonokok, hanem a szemináriumi tanárok könyvei is egyre gyakrabban a „nagy bibliotéka” állományában kötöttek ki, noha a szeminárium saját könyvtára a későbbiekben is mindvégig fennmaradt. 1775-ben halt meg az egri szeminárium egyetlen görögkatolikus rítust oktató teológustanára, Habina Lukács, aki hagyatéki leltára szerint 80 könyvet hagyott az egri püspöki bibliotékára. Az újabb kutatások szerint Habina műveltsége magasabb szintű volt, mint a kárpátaljai ruszin papságé általában s ezt könyvjegyzéke egyértelműen tükrözi. Megtalálhatók rajta Homeros művei, görög nyelvtanok, cirill betűs rutén szerkönyvek (Missale Rhutenicum, Cathechismus Rhutenus, Rituale Graecum, Liber Psalmorum Rhuteni- cus,slb.), szótárak és tankönyvek (Grammatica Slavonico-Germanica, Dicti- onarium llliricum) egyaránt. Mint Földvári Sándor vizsgálatai jelzik, ezek a könyvek is a püspöki könyvtár állományába kerültek, s ott külön színfoltot jelentettek nyelvük, témájuk, keleti rítusú liturgikus gyakorlatuk révén.235 A görög-keleti rutén és román szertartási könyvek iránt maga Garampi nuncius is érdeklődött, Eszterházytól levélben kérte, szerezzen be neki ilyeneket. Az egri püspök 1777. szept. 1-én küldött is neki két liturgikus művet és egy misekönyvet, valamennyi „valach” nyelvű volt, Szatmár megyei egyházlátogatásai során sikerült ezekhez hozzájutnia. Sajnos a müvek nem azonosíthatók, mindössze annyi derül ki, hogy Eszterházy szerint a liturgikus könyvek szakadárok, viszont a misekönyvet a nemrég elhúnyt fogarasi püspök, Atanasie Rednik bazilita (1765-1772) adatta ki, ő pedig őszinte híve az uniónak. Azt is leírja a püspök, hogy a rutén könyvek beszerzése nem könnyű, mivel nagy a tudatlan, babonás népben a bizalmatlanság a katolikusokkal szemben, s ha észlelik a könyveik iránti érdeklődést, eltitkolják és elrejtik azokat. A nuncius mindennek ellenére kérte Eszterházyt, hogy „szüntelenül őrködjön” az unitus görög-katolikusok fölött. A bécsi és római egyházi és állami vezetők közül egyébként ő mutatott legtöbb megértést azon nehézségek iránt, amelyeket az 1771. évi intézkedés, a munkácsi görög rítusú önálló püspökség felállítása az egri egyházmegye számára jelentett.236 Az egri kanonokok, teológiai tanárok 18. századi könyvjegyzékeinek tanulmányozása a jövőben még további részletek megismerését ígéri, az viszont az elmondottak alapján látható, hogy a püspöki bibliotéka gyarapodása igen sok irányból történt, sokszínű anyagot ölelt fel, s a tudatos, tervezett állománygyarapításon túl az esetlegesség szempontjai is közrejátszottak benne. Jogos a kérdés ezek után: végül is milyen teológiai álláspont került előtér235 FÖLDVÁRI Sándor: Habina Lukács egri szláv könyvhagyatékáról. MKSz 1996, 385-391 (ugyanez oroszul: Slavica, Debrecen, 1995, 83-96). 236 A bécsi pápai követség levéltárának iratai Magyarországról 1611-1786. kiad. VANYO Tihamér Aladár, Budapest, 1986, 76, 109. 106
