Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.3. Kanonoki könyvtárak
1759), továbbá a laicizálódó egyházi értelmiség egy jellegzetes képviselőjének, a francia Dominique Bouhoursnak rokokó ízlésű vitairata (Cogitationes ingeniosae. Kassa, 1752), valamint XIV. Benedek pápa munkássága (melyből könyvlistánkon nem kevesebb, mint 8 mű található meg). Mindezek a könyvek a katolikus egyházon belül a racionálisabb szellem térhódítását segítették elő, egyfajta szellemi mozgalmasságot biztosítottak olvasóik számára, pezsgést vittek a megmerevedett egyházi gondolkodásmód állóvizébe. Mindez még inkább igazolható, ha tekintetbe vesszük a listán szereplő janzenista szerzők műveit, mint amilyenek Francois Pouget hírhedett mont- pellieri katekizmusa (1702) és Augustin Calmet ószövetségi exegézise (Dis- sertationes in libros Veterí Testamenti). Ez természetesen nem azt jelenti, hogy Egerben gyökeret vert volna a Róma által indexre tett francia reform- mozgalom. Azt viszont mutatja, hogy megismerkedtek az egri kanonokok is a janzenizmussal együttjáró polémiákkal, amelyek megosztották a katolicizmust szinte az egész 18. század folyamán, e viták ismerete egyébként hozzá is tartozott a korabeli teológiai tudásanyaghoz. Az természetes, hogy Pázmány Kalauz-ának egy új kiadása (Nagyszombat, 1766), egyéb vitairatai, valamint az őt követő egri szerzők művei (Gusztinyi és Ambrosovszky már korábban említett kötetei) megvoltak Androvics könyvei között. A tulajdonos határozott történelmi érdeklődése ugyancsak regisztrálható a jegyzék alapján. Istvánffy magyar történelme, ennek Kazy Ferenc által készített folytatása, Pray Györgynek szinte valamennyi munkája, Pé- terffy Károly közismert zsinattörténeti forráskiadványa, valamint tanártársának, Ambrosovszkynak egri történeti tárgyú kiadványai mind ott sorakoztak a kisprépost bibliotékájában. Az adatközlő művek mellől a teoretikus jellegűek sem hiányoztak (pl. Gislenius Augerius Busbequius műveinek pesti kiadása, 1761), de az aktuális politikai események ismertetése is helyet kapott a kanonok érdeklődési körében (Belli novissimi inter Russiam, Poloniam et Turcas História. Lip- siae, 1771). Sőt, a hallei evangélikus teológiaprofesszor, Baumgarten Sigmund Jakob (1706-1757) neve alatt, az ő német fordításában és magyarázataival kiadott 44 kötetes történelmi szintézis (História universalis. Halle, 1746) teljes sorozata is megtalálható volt Androvics könyvei között. Ha olvasta e mű szerzői előszavában az intelmet, mely szerint a tudományosság leghasznosabb, legnemesebb és legtanulságosabb területe a világtörténelem, akkor aligha csodálható bibliotékájának históriai tárgyú kötetekben való gazdagsága.233 233 „Die Geschichte sind ohne allen Zweifel der lehrreichste und nützlichste, sowohl als der ergötzlichste Theil der Gelehrsamkeit; absonderlich wenn sie nicht in den engen Grenzen einer besonderen Zeit und Völker erstrecken”. Übersetzung der allgemeinen Welthistorie, die in England durch eine Gesellschaft von Gelehrten ausgefertiget worden. Genau durchgelesen und mit häufigen Anmerkungen vermeret von Siegmund Jacob Baumgarten. Halle, 1746, 59. 104