Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Domonkos György-Hatházi Gábor. Új módszerek és lehetőségek a törökkori hadtörténeti topográfia kutatásában

országterületnek is csak alig 10%-át öleli fel (Torma István és munka- csoportja).12

Igazságtalan túlzás lenne azonban azt állítani, hogy a történész szakma érdeklődését nem keltették fel a régészeti törekvések. Az általunk szorgalmazott településföldrajzi rekonstrukció meghatározó jelentőségű adatbázist nyerhetne az MTA Történettudományi Intézetének most körvonalazódó vállalkozása révén (Engel Pál munkacsoportja). A „Magyarország történeti helységnévtára (XV-XVII. sz.)“ címmel, 4 kötetre tervezett munka célja betűrendes lexikon formájában kb. 20 000 település számbavétele (Szlavónia és Erdéllyel együtt, de Horvátország nélkül), pontos lokalizálás és birtoktörténet mellett. Felépítésében Fényes Elek „Geographiai szótár“-át követné. Döntő jelentőségű, hogy a munkálatok kapcsán a Régészeti Intézettel és az Országos Műemlékvédelmi Hivatallal való együttműködés igénye is felmerült.13

A teljességre törekvő adatgyűjtés, a szakmai és anyagi erőforrások szűkössége azonban egyik vállalkozás esetében sem kecsegtet 10-15 éven belül átfogó eredményekkel. Céljainkat tekintve is csak részben illeszkednek egy hadtörténeti környezeti rekonstrukció adatbázisához. Épp ezért vétek volna a „teljes kivárás“ álláspontjára helyezkedni velük kapcsolatban. Véleményünk szerint az eddigi kutatások által felhalmozott adatmennyiség, megfelelő szempontú rendszerezéssel, már most alkalmas a munka megkezdésére. Ennek nyomán részleteiben ugyan pontosításra szomló, de főbb tendenciáiban az egykori valósághoz mindenképpen közelebb álló képet nyerhetnénk a hódoltságkori környezeti viszonyokról. Végleges formájának kialakulását viszont döntően befolyásolhatják az előbb említett tudományos vállalkozások.

Nyilvánvaló, hogy ennek teljeskörű megvalósítása mind egyéni, mind kisebb csoportmunka keretében erőn felüli feladat. Az is bizonyos, hogy a korral foglalkozó kollegák e szempontból jórészt felhasználatlan, hatalmas ismeretanyaggal rendelkeznek. Ezért, a kis lépések eredményességében bízva, az alábbiakban megkíséreljük a talán közös kiindulási alapként felfogható megközelítési lehetőségeket vázolni. Ezáltal reméljük felkelteni a téma iránti érdeklődést, egyúttal az egyes részterületek ilyen irányú feldolgozásra biztatva.

A késő középkori, ill. törökkori településföldrajz régészeti megközelítésének módszertanát Méri István dolgozta ki. Az általa már 1952- ben lefektetett adatfelvételi szempontok, iskolateremtő munkássága ered89