Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Domonkos György-Hatházi Gábor. Új módszerek és lehetőségek a törökkori hadtörténeti topográfia kutatásában

ményeként, legelemibb követelményévé lettek minden e korszakkal foglalkozó régészeti kutatásnak. Módszertana tökéletesen alkalmazható, sőt kívánatos lenne esetünkben is. Ennek lényege az alábbiakban foglalható össze:

1. A településekre és környezetükre vonatkozó egykorú írott források számbavétele.

2. A felmerült helynevek egyeztetése régi és mai térképekkel.

3. A fenti adatok konkrét terepponthoz, ill. régészeti lelőhelyhez kötése. Ez nem csupán a helymeghatározást hivatott pontosítani. A helyszínről származó keltező leletanyag, építészeti emlékek, stb. az adott erődítés, vagy település életének időhatárait is tisztázhatják. Ez különös jelentőséget nyerhet például egy háborús időszak adott területre gyakorolt hatásának vizsgálatakor. A régészetileg bizonyítható továbbélés ugyanis kiküszöbölheti az írott források fennmaradásának esetlegességéből adódó látszólagos történeti űrt, amely gyakran téves következtetésekhez vezethet.

4. A fenti módszerek alapján azonosított erődítések és települések egymáshoz, az utakhoz és a környezethez való viszonya akkor válik igazán értelmezhetővé, ha azokat az egykorú domborzati, vízrajzi és növényfoldrajzi hátteret rekonstruáló térképre vetítjük. Ezáltal plasztikusan kirajzolódnak a megtelepedésre kevéssé, vagy végképp alkalmatlan területek (mocsarak, árterek, futóhomokos részek, a sűrű erdőkkel borított hegyvidékek). A várak esetében hasonlóképpen nyilvánvalóvá válnak az elhelyezésükben szerepet játszó közvetlen megfontolások, vagyis az utak, hágók, révek és gázlók stb. őrzése. ETgyanakkor a várak minősége (első-, másod-, vagy harmadrendű erősség) jelezheti az általuk ellenőrzött út fontosságát is. Az így kialakult rendszer jól jelzi a hadseregek mozgására alkalmas, és/vagy járhatatlan területeket, továbbá az utóbbiakat elkerülő útvonalakat.

A legfontosabb feladatok eszerint a következők lennének:

1. Az írott források vizsgálata

A korabeli várakra, településhálózatra, útrendszerre, természeti környezetre, klímaviszonyokra vonatkozó adatok felvétele. E tekintetben a hódoltság kora összehasonlíthatalanul jobb forrásbázissal rendelkezik, mint a megelőző időszakok.15 ETgyanakkor e forrásbőség teszi igen nehézzé a teljességre törekvő gyűjtést és az összefoglaló rendszerezést.

90