Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Pálffy Géza: A főkapitányi hadiipari műhely kiépülése Kassán és nyersanyagellátó forrásai
1557-ben a magyarországi végvárakat vizitáló királyi biztosok Kassa falait és bástyáit körüljárva megállapíthatták, hogyha azokat hamarosan meg nem javítják, romba dőlnek. Felix de Pisa királyi Baumeistert ugyan az építkezésekre rendelték, de azok nehezen folytak, hiszen Kassa városa az arra rendelt pénzösszegből inkább a templom és az iskola újjáépítéséről gondoskodott.47 A biztosok ezért kérték az uralkodót, hogy jelöljön ki egy alkalmas személyt az építkezésekre kiutalt pénz megfelelő kezelésére.48 A város megerődítésében (a felső-magyarországi főkapitányi szervezet kiépüléséhez hasonlóan) Lazarus von Schwendi rövid kassai tartózkodása hozott változást. Az ekkor megkezdett munkálatok lehetőséget nyújthattak volna a győrihez hasonló erődváros létrejöttéhez.49 Maga Kassa is nagyobb hajladóságról tett tanúbizonyságot, amikor 1568-ban késznek mutatkozott a város körüli sáncok és palánkok felépítésére.50 1570-ig a bástyák építése jelentős ütemben zajlott, mikor Niclas Graf zu Salm és Franz von Pöppendorf királyi biztosok azt javasolták, hogy az építkezéseket előrelátóbban végezzék, mivel nem lenne tanácsos, hogy az erődítés már a kezdetektől fogva hanyagul történjen. Szükségesnek vélték, hogy Kassa, Eperjes, Bártfa, Szeben és Lőcse városa, valamint Sáros vármegye a három elkezdett bástyát olyan formában építse fel, amint arról annak idején velük Schwendi megegyezett. Emellett tanácsolták, hogy a már szintén épülő négy bástyánál, illetve a két teljesen újnál a munkálatokat tovább folytassák. Hasznosnak vélték, hogy a bástyákat azok meg- nagyobbítása nélkül egy réteggel kiszélesítsék az esetleges magas vízállás elleni védekezés céljából. Hangsúlyozták, hogy Kassa környékén elegendő fa és föld van ahhoz, hogy téglát égessenek, s ebből a víz ellen megfelelő vastagságú szilárd alapot hozzanak létre.51 Valószínű azonban, hogy Hans Rueber főkapitánysága idején az építkezések a kívánt ütemben nem folytatódtak, hiszen az 1577. évi bécsi haditanácskozáson ismételten sürgetik a város kijavítását, de hozzáfűzik, hogy arra csak a többi felső-magyarországi végvár elkészülte után kerülhet sor. 1583-ban a Haditanács már.arról panaszkodik, hogy bizonyos nehézségek miatt a város falainak és sáncainak javítása nem történt meg a szükséges mértékben.52. Végül 1588-ban a bástyák - melyeket még Schwendi rendelt el felépíteni - már annyira roskadozó, romos állapotban voltak, hogy lebontásuk lehetősége is szóba került. A szemlét végző ko- misszáriusok azonban az olcsóbb újjáépítést javasolták, melynek költségeit a szabad királyi városok harmincadjövedelmeiből tartották fedezhetőnek.53 191
