Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Pálffy Géza: A főkapitányi hadiipari műhely kiépülése Kassán és nyersanyagellátó forrásai
A felső-magyarországi főkapitányi székhely tehát a XVI. század folyamán építkezéseit figyelembe véve nem alakult igazi erődvárossá. Győrhöz képest kezdetlegesebb stádiumban maradt. Helyzetét talán leghitelesebben az erődített város elnevezés tükrözi. Ennek ellenére Kassa mégis számos erődvárosi jellemvonással rendelkezett. Ezek többsége összefüggött a hadiipari műhely kiépülésével. Az 1556. évi nagy tűzvész bizonyos szempontból lehetőséget adott a város katonai vezetése számára újabb és újabb hadiipari jellegű épületek kialakítására, illetve lefoglalására. A leégett domonkos templom például hosszú ideig kihasználatlanul állt, míg Hans Rueber főkapitány 1578-ban királyi engedéllyel éléstárrá nem alakíttatta.54 1 561-re létrejött a királyi hadszertár (Zeughaus), de emellett még az 1557. évi állapotokhoz hasonlóan a városházán is tároltak szakállasokat.55 Ekkor még csak négy királyi zsoldban álló mesterember dolgozott a hadszertárban: 1 kovács, 2 kerékgyártó és 1 ács.56 1565 októberében ezért Hans Schmied (Schmidt) - aki közel másfél évtizedig állt a királyi hadszertár élén - azon kéréssel fordult az Udvari Haditanácshoz, hogy növeljék a kassai tüzérséget ellátó mesteremberek számát. A városi ágyúöntöde említett 1556. évi újjáépítését pedig 1569-ben egy új királyi ágyúöntőház Gießhaus) létrejötte követte. Ezen esztendő április 9-től október 15-ig ugyanis két királyi ácsmester dolgozott néhány napszámossal az újonnan épített öntöde tetőfedésén, a hadszertár padlózatának kialakításán stb. összesen 70 forint 17 dénár értékben.58 Két év múlva az öntőház bővítése céljából a Szepesi Kamara két házat vásárolt meg a várostól.54 1582-ben az élelmezési ház (Provianthaus) mellett a királyi sereg ellátását már egy sütöde (Backhaus), egy sörfőzde Bräuhaus), egy élelmezési malom (Proviantmühle), bor és sörpincék Wein- und Bierkeller), valamint hombárok (Getreidekasten), segítették.60 A hadiipari műhely szintén újabb létesítményekkel gazdagodott. Felépült a királyi lőpormalom (Pulvermühle vagy Zeugpulvermühle), melyben később 1600 január elején 60 mázsa puskapor robbant fel több portörő legény halálát okozva. 1637-ben létesül majd egy újabb lőpormalom, melynek építéséhez a kerületi vicegenerális Abaúj vármegyétől kér fát a mislyei erdőkből.61 A század utolsó évtizedének kezdetén már az innsbrucki műhely kisebb változata működik Kassán, hiszen az előbbi műhelyek száma egy fűrész- (Sägemühle) és egy kalapácsos zúzómalommal (Hammermühle), egy golyóraktárral (Kugelkasten), egy fegyvertárral (Rüstkammer) és egy salétromtoronnyal 192
