Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Sugár István: Az egri vár építőanyagainak beszerzési helyei 1548-1564
nem nevezett farészek befestésére is; de az épületek külső és belső falainak színesre való festését a számadások nem említik. Egyetlen, de mindenképpen említést érdemlő adat szerint Bécsben bitument is vásároltak, még pedig esővíz okozta beázás elleni védekezés céljából: „protegendis contra pluvium”. De hogy hol használták fel, az viszont ismeretlen. Egyébként a leltárakban itt-ott mindig szerepel a bitumen. A várszámadások könyvelésében az építési költségek terhére számolták el végül a kályhaépítéshez szükséges csempék beszerzését is. Ezeket Miskolcról, Eperjesről, a Gömör megyei Zsaluzsányból, s végül Hevesről vásárolták. Előfordult azonban, hogy egy esetben, 1549-1550-ben a vár számtartója Bécsben zöld színű kályhacsempét szerzett be, melyeket akkoriban talán jobbnak, tetszetősebbnek ítéltek, mint a hazai készítményeket. Merőben üj adatnak minősül, hogy Heves mezővárosból feketére égetett csempék kerültek a várba. Tudomásom szerint ez a fajta anyag eddig ott ismeretlen. Nyilvánvalóan hasonló technikával készült, akár napjainkban is a feketére égetett különböző kereámiatárgyak. 1558-1560-ban Miskolcról Egerbe szállított különleges „pro fodulis vitriatus” üveges, üvegfényű különleges kályhacsempék lehettek. Úgy hiszem, hogy a vázlatosan elmondottak tükrében egyértelműen kitűnik, hogy az egri vár gazdasági-adminisztrációs szervezete jól dolgozott kifogástalanul szervezte meg a legkülönfélébb építőanyagok beszerzését Máramaros vármegyétől Bécsig, Debrecentől a Gömör megyei hámorokig, Eperjestől és Késmárktól Heves mezővárosig terjedő hatalmas területről. S tették ezt olyan gonddal és körültekintéssel, hogy a hazai és a bécsi levéltári források a vizsgálat alá vett 16 esztendő alatt építőanyag-hiányról nem tudnak. S véleményem szerint ez a tény minden részrehajlás nélkül, tárgyilagosan minősíti az egriek jó várépítő munkáját, illetve annak megszervezését. JEGYZETEK A jelen tanulmányban szereplő adatok forrásául az egri vár fennmaradt eredeti számadásai szolgáltak: 1. Magyar Országos Levéltár. E 554. föl. lat. 2128. fasc. 34. 1-7. köteg. 2. Magyar Országos Levéltár. E 554. föl. lat. 1180. 13-18. 3. Jcmez-gyűjtemény. XXIX. kötet (Iratgyűjteményck B/13.) (Ráday Levéltár, Budapest.) 180
