Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
R. Várkonyi Agnes: A párbeszéd esélyei (A végvárrendszer-kutatások humánökológiái megközelítéséről)
gazdaságtörténeti kongresszuson jogosítványt kapott, az ÉLTÉN kezdtük meg, sok nehézséggel, jóformán teljes intézményi támogatás nélkül, csaknem illegálisan. A diákság és a rokon szakmák érdeklődésének jóvoltából viszont mára elértük, hogy bár kicsit megkésve, de a Bölcsészettudományi Kar felvette önálló programjai közé. A munka javarésze még előttünk van. A felelősség nagy. Valamennyien tudjuk, hogy az ökológia divat lett. Nemzetközi és hazai irodalma hatalmas, és célját, színvonalát, szándékát tekintve nagyon különböző, ma szinte alig követhető. E nagyjövőjű tudományág hazai kibontakozására, érdemi hatására és arra, hogy a tudomány nemzetközi köztársaságában a magyarországi történelemből leszűrt eredményeivel elfoglalhassa méltó helyét, csakis módszertanilag és elméletileg igényes, tárgyszerű vizsgálatok, elemzések tanúsítványával számíthatunk. A Kárpát-medence történeti ökológiája hatalmas téma, a szomszéd országok számára is nélkülözhetetlen, s mi több segíti régiónk értékeinek és problémáinak jobb megértését a távolabbi országok számára. A vártörténeti kutatások során felgyűlt tapasztalatok ökológiai információk tömegével szolgálnak, ugyanakkor a történeti ökológia szempontjai és kérdésfeltevései nagyban hozzájárulnak a végvárrendszer működésének és jelentőségének alaposabb és korszerűbb megértetéséhez a történelem iránt érdeklődők körében. Előadásom célja, hogy ehhez nyújtsak néhány további szempontot. * Érdekes, hogy legutóbb két, lényegében különböző alkatú és érdeklődésű történész mennyire hasonlóan látta a történetvizsgálat és történetírás lényegét. Edward Hallett Carr, cambridge-i professzor a Szovjetunió történetének tizen- négykötetes művével tette világszerte ismertté nevét, a francia Georges Duby a középkorral foglalkozik. Mindketten úgy vélték, hogy a régi kérdés - mi a történelem - új választ követel. Válaszaik lényegében azonosak. Mi a történelem? - A múlt és a jelen párbeszéde! Mindketten belefoglalják a történelem megragadásának teljességébe a természeti környezetet is. Mi volna több századunk végén, környezeti katasztrófák árnyékában, mint az, hogy tudjuk hogyan élt együtt évszázadokon át környezetével az ember. Miként alakította ő a természetet a századok folyamán, és hogyan alakították őt a környezeti viszonyok. Mi módon tartotta meg az egyensúlyt igényei és a természet eltartó képessége között? Vagyis a természet, mint a történelem új 10
