Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Vass Előd: Az egri vilajet török végvárainak katonai, gazdasági és kulturális régióközpont szerepváltásai
összesen 48 személyt, 105 hivatali váltásban neveztek ki erre a tisztségre, s mindegyikük katonailag a budai pasa alá volt rendelve. Az új egri begler- bég pasák tartományuk területeként, a budai tartomány Tisza és Zagyva völgyét érintő szandzsákjait, mint a szegedi, a szolnoki, a hatvani és a volt füleki szandzsákot kapták. E tartomány földrajzi elhelyezésében azonnal feltűnik a délről felfelé haladó és Budáról Erdélybe haladó országutak biztosítására való törekvés. A füleki kivételével a három szandzsák katonai kisebb-nagyobb régióközpontjait, az új egri pasák az első évtizedben sikeresen helyre is állították. Ekkor még a szegedi szandzsákban krími tatárcsapatok is állomásoztak. A tatárok még 1615-ben is Szeged külső pusztáin táboroztak.16 Következménye a nagyobb régióközpontok környékének teljes elnéptelenedése volt. A krími-tatár lovasság segítségével helyreállított török helyőrségek köré adófizetőképes népesség megtelepítése mintegy két évtizedig is eltartott. Erről tesz bizonyságot a jászberényiek beadványa a budai pasához: 1624. évben: „...Mi szegények az egri hatóságok alá tartozó szultáni hász-falvak közül Berény városának lakói vagyunk. Városunk huszonnégy éven át üresen és pusztán állt, azután mi néhányan, meghódoló ráják telepedtünk be...”17 A jászberényiek által említett egri hatóságok működésében meg kell különböztetnünk a beglerbég pasák „udvara népét”, amelyek a gyakran cserélődő pasával együtt jöttek és mentek, valamint az Egerben állandóan megtelepedett javadalombirtokosok és zsoldoscsapatok kisebb-nagyobb hasijait s a török pénzügyigazgatás hivatalnokait, ezenkívül a tisztán vallási szervezetek és a vallásjogi-igazgatási szervezet képviselőit, akik közül a magyarul „diványos urak”-nak nevezettek vagy törökül áján-i vilajet, a. m. a tartomány előkelői kerültek ki. A katonailag megerősített kisebb-nagyobb régióközpontokban ezek a katonai-hivatalnok előkelők maguk között osztották ki az összeírásokban feljegyzett adókat, amelyek egy részét más tartományokban gyűjtötték be. Erről nyújt áttekintést az egri vilajet pénzügyigazgatásának 1620-24. évekből fentmaradt bevételezési és kiadási pénztári naplója: „...Csütörtök, 1622. február 25-én, Bevétel, A szolnoki szandzsákban lévő Ványa város lakóinak kötelezettségéből az 1030. év (1620. nov. 26.-1621. nov. 16.) tartozásából Dobos Benedek bíró kezéből készpénzben: 2733 (akcse), valódi értékben számítva: 2641 (akcse), a török arany (hasene) és más ezüst (gurus) érmék közötti súlykülönbözet (kesri mizan): 92 (akcse), Szombat, 1622. március 6-án, 346
