Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Vass Előd: Az egri vilajet török végvárainak katonai, gazdasági és kulturális régióközpont szerepváltásai
két csellel, Hamza szécsényi szandzsákbég bevette. Az új füleki szandzsák megszervezésére csak 1555 januárjától rendelkezünk adattal, ami azt jelenti, hogy a füleki szandzsák területét részben a szécsényi 60 helységből alakították ki.14 Az ismert török zsoldösszeírás (mevadzsib defter) 1568- 69-ben Füleken 252 fő (Rima-)Szabadkán 113 fő és Ajnácskő várában pedig 44 fő zsoldos katonát jegyzett fel. A törököknek 1576-ban Divény várát sikerült ostrommal bevenni, s így a füleki szandzsákban négy helyőrséget létesíteni. Az 1576. évi fejadó összeírásban már tíz kisebb régióközpontnak számító náhije székhelyet ismerhetünk meg 1576-ban: a füleki náhije 36 helységgel, a rimaszombati náhije 39 helységgel, a balogvári náhije 51 helységgel, a pelsőczi náhije 38 helységgel, a putnoki náhije 34 helységgel, a rimaszécsi náhije 14 helységgel, a szendrői náhije 87 helységgel, a divényi náhije 15 helységgel, a murányi náhije 27 helységgel, a csetneki náhije 26 helységgel, összesen: 331 helység. A tíz náhije székhelyből három magyar végvár volt, s a többiek előre kijelölt régióközpontként hagyományos életüket élték. A füleki szandzsák így csupán külső török adóztatási övezetként vehető számításba, mert elsővonalbeli szerepet Fülek és Divény régióközpontjai láttak el. Fülek 1594 novemberében véglegesen megszűnt török középfokú központ lenni, de 1596 után az új egri tartomány igazgatása úgy kezelte, mintha létezne, s függőben tartotta adóit és tímár-javadalmait.15 A tizenötéves háború első éveiben, 1594—95 fordulóján, a Budától keletre kiépített török védelmi rendszer egy pillanatra meginogni látszott. Miksa főherceg, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem és Todor vladika szerb felkelő csapatai kezdeti hadműveleteikben helyenként jelentős sikereket értek el. 1596-ra a török katonai jelenlét az Alföld északi pereméig és a Tisza folyóig szorult vissza. Ebben a kialakult katonai helyzetben került sor III. Mehmed szultán hadjáratára, amely nem várt török sikereket hozott. Lehetővé vált Eger vára elfoglalásával a kedvező katonai helyzet hosszú időre való megőrzése. Ennek kivitelezésére jött létre az egri tartomány. Az egri vár elfoglalása után oda nyomban a szultán az akkori budai pasát, Szufi Szinán pasát beglerbéggé nevezte ki. Az ezt követő 91 évben 345
