Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Dénes József: Horvátország és Szlavónia várai a 16-17. században

egyenetlen voltával magyarázható. Közhelyszerűen hangzik, de tény - a magyar történészek, régészek és más kapcsolódó diszciplínákat művelő szakemberek figyelme nem terjedt ki megfelelő mértékben Szlavónia és Horvátország területére.

Ahhoz, hogy a Kárpát-medence, ill. az egykori Magyarország és kapcsolt részei viszonyairól bármely korszakban megfelelő pontosságú és részletességű képet alkothassunk, megközelítően azonos mélységű ismeret- anyagnak kell rendelkezésünkre állnia. A Drávától délre eső területeken megfigyelhető relatív információhiány eltüntetésére kezdtünk abba a pótlólagos adatgyűjtésbe, mely eddig 873 vár és egyéb erődítmény adatait eredményezte (itt csak a középkori objektumokról van szó). Elmondhatjuk, hogy ilyen módon sikerült „szintre hoznunk” a jelzett déli-délnyugati területet.

A címben jelzett témát, Horvátország és Szlavónia várait nem lehet kielégítően tárgyalni anélkül, hogy ne ismernénk a mai Bosznia-Hercegovina és Dalmácia viszonyait. Sokak számára homályos a Drávától az Adriáig terjedő részek történeti-földrajzi képe. Anélkül, hogy historiográfiai elemzésbe bocsátkoznánk, jelezzük, hogy a modern magyar történettudósok érdeklődése nem nagyon terjedt ki ide. Hogy csak a legközhelyszerűb- ben ismert, alapvető történeti-földrajzi munkákat említsük, azok figyelme a középkori értelemben vett horvát-szlavón területekre egyáltalán nem terjed ki. Egyedüli kivétel Csánki Dezső feldolgozása Kőrös megyéről, melyet azonban mégsem sorolt be nagy összefoglaló munkájába. Egy másik szakterületet - a műemléki topográfiát - említve is megállapíthatjuk, hogy Gerecze Péter század eleji kiváló összefoglalásában Horvát-Szlavon- ország 8 megyéje csak egy kisebb magyar megyének megfelelő súllyal szerepel.

A fogalmak tisztázása végett nem árt röviden meghatározni a területi egységek történelmi változásait. Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Bosznia tartomány-, ill. országelnevezések jelentéstartalma gyakran változott az elmúlt évezred során, hogy most csak a horvát-magyar egymás mellett élés időszakáról beszéljünk. A legidősebb korosztályok képviselői még emlékezhetnek az 1918 előtti közigazgatási beosztásra, amely alapvetően a törökellenes felszabadító háborúkat követően alakult ki. A magyar Szent Korona országaihoz tartozó Horvát-Szlavonország 8 megyéből állt. Az Osztrák Császárság tartományaként létezett Dalmácia (Veglia, Cherso, Lussin szigetek Isztriához tartoztak). Bosznia-Hercegovina pedig - mely 6 kerületből tevődött össze - közös osztrák-magyar igazgatás alatt élte életét.

212