Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Ortutay András: Érsekújvár szerepe a volt Esztergom vármegye területén a magyar királyság és a török uralom időszakában
helységek Komárom vármegyéhez való csatolása miatt. Utólag az 1600-as évek végén újjászerveződő Esztergom vármegyéhez csak Uny tartozott. Gyakori kérdés volt az országgyűlési, vagy egy-egy nagyszombati, vagy akár stubnyafürdői értekezletre a követek kiküldése, költségeik megszavazása. Pénz dolgában, de a pénzkezelés dolgában sem állt valami jól a vármegye. 1658. március 18-án kilenc tisztviselő, vagy özvegye elszámolását sürgették meg, határnapot szabva, közte a volt alispán Szalay Tamás özvegye is rákerült a listára. Húsz év alatt 269 kérdés került tárgyalásra. Jellemzőül kiemelném a döntést, amikor elhatározták, hogy a magyarszőgyéni templom építésére minden nemes adjon 10 pénzt, az állandóan visszatérő problémát a megyegyűlések látogatottsága miatt. Többször is elrendelték, hogy aki nem vesz részt a megyegyűlésen, az 4 forint büntetést fizessen. Panasz hangzott el, hogy a megyebeli nemesektől az érsekújvári várban vámot szednek a saját használatukra bevitt bor után. 1645. szeptember 26-án jelentették be, hogy Lippay György főispán megküldte a vármegye pecsétjét. A jegyzőkönyvben 45 nemeslevél kihirdetése szerepel, egy részüknél meg is említik, hogy az illetők mely megyéből jöttek. Egy közgyűlésen öt nemeslevelet is kihirdetnek, megjegyezve, hogy mind az öten Komárom vármegyei nemesek, akiknek onnan menekülnie kellett.30 Egyetlen szabályrendeletet, statútumot alkottak, 1646-ban a károm- kodók ellen.31 Egészében megállapítható, hogy egy kis, területének nagy részében a török iga alatt nyögő vármegye működéséről kaphatunk képet a jegyzőkönyv tanulmányozása alapján. A vármegyei jegyzőkönyvön túl egy nagyobb birtokosváltozást sikerült felderíteni. 1642-ben királyi rendelettel, majd egy ezt 1655-ben megerősítő nádori levéllel Keglevich Zsigmond véglegesen megszerezte Bátor- keszit, Kisújfalut és Köbölkútot.32 Amíg a vármegyei jegyzőkönyvet mutattam be, nem törekedtem evvel együtt Érsekújvár történetének további ismertetésére. 1645 tavaszán Fer- dinánd ismét Forgách Ádámot nevezte ki érsekújvári főkapitánynak. Lippay György és a főkapitány között sem felhőtlen a viszony, ismét az érsek által fizetett katonák fölötti parancsoklásról folyik a vita, amit Forgách erőszakkal való fenyegetéssel dönt el.33 Az 1649. évi országgyűlés ismerve a vár elhanyagolt állapotát, pénzsegélyt szavaz meg a vár javítására. Az összecsapások a törökkel szinte soha nem szűnnek meg. 1652. augusztus 25-én Forgách Ádám Vezekénynél az érsekújvári, füleki, szécsényi és több 168
