Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Ortutay András: Érsekújvár szerepe a volt Esztergom vármegye területén a magyar királyság és a török uralom időszakában
Az alispánválasztások mellett szolgabírák, adószedők, alszolgabírák, táblabírák választásáról olvashatunk a két évtizedes periódusban. Az érsekújvári várral kapcsolatos adatokat is bőségesen olvashatunk. 1640-ben úgy dönt a közgyűlés, hogy a várban lévő nemes urak személyesen tartoznak felkelni. A következő évi egyetlen közgyűlés augusztus 3-án az országos felkelést hirdeti ki. Az érsekújvári vár körül való szükséges munkákra a vármegye falvaiból három hétre 50 embert rendelnek ki munkára. Az országos felkelés kérdése ezután újra napirendre kerül, s eldönti a közgyűlés, hogy a prédialisták személyesen keljenek fel, az uradalmak lovas katonákat állítsanak ki, s aki nem képes a táborba vonulásra, az készpénzzel váltsa meg magát. 1643. július 31-én olyan döntés született, hogy a svédek elleni háborúra a vármegye 32 embert állít ki. 1645 márciusában III. Ferdinánd levelét ismertették, amely a vármegyét személyes felkelésre szólította fel. A válaszban megfogalmazták, hogy a várban élő nemesek ott szolgálnak, a környékbelieket is oda rendelik be, a török által megszállt területen élők a „török iga alatt nyögvén” nem kelhet fel. For- gách Ádám 1641-ben lett Dunán inneni Főkapitány, Érsekújvár főkapitánya.29 Most az ő rendeletére intézkedtek, hogy a vár erősítéséhez 100 karót szállítsanak be a vármegyéből. 1645. szeptember 26-i közgyűlésen ismét megfogalmazták, hogy a várban szolgálnak. 1646. február 10-én három hónapra 10 lovas kiállítását döntötték el. 1647-ben ismét az újvári vár erősítésére érkezett utasítás. A magyarszőgyéni vár erősítése, élelemmel való ellátása korábban kevesebbet szerepelt, 1642-ben a szőgyéni parancsnok széna szállítását kérte, amelyre a káptalan jobbágyai kaptak utasítást. Az 1654 utáni időszakban viszont előtérbe kerül a szőgyéni vár erősítése. A szőgyéni őrség által kért 100 Ft megadásáról az 1654. november 12-i megyegyűlés döntött, úgy, hogy portánként 35 pénzt szedjenek be a szolgabírák. 1657 áprilisában a jegyzőkönyvben megállapítható egyetlen kétnapos megyegyűlésen a szőgyéni erősséghez fahordást rendeltek el. Júniusban is téma volt a szőgyéni vár erősítése. Az utolsó fennmaradt jegyzőkönyvben, 1659. május 29-én első pontként a szőgyéni várhoz kirendelendő gyalog és szekeres napszámokról intézkedtek. Gyakoriak voltak az egyes határhasználati tiltások, ezek az esztergomi járás egyes pusztáira is kiterjedtek. Többször gondot okozott, hogy egyes földesurak egy-két falut valamely környező vármegyéhez akartak csatolni, s az ellen tiltakozott a megyegyűlés. 1655. január 7-én az országgyűléshez fordultak Radvány, Lábatlan, Tarján, Gyermely, Uny, Tinnye és Virt 167
