Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Ortutay András: Érsekújvár szerepe a volt Esztergom vármegye területén a magyar királyság és a török uralom időszakában
A volt Esztergom vármegyére vonatkozóan felbukkan ismét Sárkány falu neve. 1628-ban Sárkány és Karva összesen hat jobbággyal cserél gazdát, Erdődy Miklós adja el Czétényi Jánosnak 325 Ft-ért.26 A falvak adózásának és helyzetének bonyolultságát, a hódoltsági rendszert jól mutatja Ámhát pasának 1630-ban Esterházy Miklóshoz írt panaszlevele. Leírja, hogy: „Szőgyén városa száz esztendőtől fogván hatalmas császárunknak adót és dézsmát adott mindenkoron, valamikoron Esztergom vára hatalmas császárunk kezeiben volt. Mostan két, avagy három esztendőtől fogván - nem tudjuk mi okból - sem adójukat, sem dézsmáju- kat nem akarják megadni. Amely felől a városnak levelet írtunk és nem egy levelet, hanem tizenegyet, hasonlóképpen a szőgyéni kapitány úr barátunknak tizenegy levelet írtunk, hogy ő kegyelme a hatalmas császár adóját és az egy igaz dézsmát adassa meg a városbeliekkel...” A levélből kiderül, hogy a töröknek fizetendő összegeket a szőgyéni kapitány vette fel, a palánkvár fenntartására. Párkányból és Esztergomból végül nagy erővel vonultak ki, de a szőgyéniek, az érsekújváriak, a lévaiak, a komáromiak is kivonultak. Nem volt háború, így a kétezer főt meghaladó katonaság nem csapott össze. Ámhát pasa szemrehányással zárta levelét: „Lám ti Nagyságtok mind a pécsi szandzsáktul s mind a többi tartományokbul, ahol hatalmas császárunk birodalmában jobbágyok vagyon, mind zálogot fizetnek adójukért, s mind pedig egyébként büntetik őket. Mi ellent semmiben sem tartunk. Budában lakozó magyarok Nagyságtoknak adót adnak. Hogy lehetne azért, hogy Szőgyén város hatalmas császárnak adót, dézsmát nem adna, amely száz esztendőiül dézsmát, adót adtanak.” A Duna-parti Mocs adózásáról Pázmány Péter urbáriuma ad képet. A töröknek hódolt falu. Jelentős bevétele van a 19 jobbágynak és 6 zsellérnek a Dunán levő 8 malomból. A tizeden kívül 24 forintot fizetnek a földesúrnak, kilencedet nem adnak. A töröknek tizeden és ajándékon kívül 44 forintot fizetnek. A vármegyei adóról, a hadi adóról nem szól az urbárium, de feltehetően ezt is fizették.27 Az 1638-tól vezetett, illetve meglévő jegyzőkönyvből megtudjuk, hogy az előző alispán Czétényi János volt, 125 forintról kell még elszámolnia. 1638. június 27-én az érsek főispán által állított négy jelöltből: Szalay Tamás, Rózsa István, Vidich György, Józsa István, a nemesség egyhangúlag Szalay Tamást kiáltotta ki alispánnak. Vidich Györgyöt ugyanezen a közgyűlésen táblabírónak választották.28 A következő alispánt, Szárady Ferencet elődje halála miatt 1644. október 28-án, Simon és Júdás napján választották meg.28 166