Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Ortutay András: Érsekújvár szerepe a volt Esztergom vármegye területén a magyar királyság és a török uralom időszakában

A 17. század eleji dicális összeírásokban már új tulajdonosokkal találkozunk. Az esztergomi érsek mellett 1609-ben a Pálffyak (Nagybény), Keglevich János (Bátorkeszi, Köbölkút, Kisújfalu), Csery Mihály (Sárkányfalva) neve szerepel birtokosként. 1613-ban Sárkányfalva is Keglevich János birtoka. Az esztergomi járásba nem merészkednek át az összeírok.21

Az Érsekújvár körül fekvő falvak adózási helyzetét jól mutatja, hogy 1615-ben Koháry Péter főkapitány arra kérte Bars vármegyét, hogy intse a jobbágyokat, hogy a töröknek is adózzanak. Esztergom vármegye falvai- nál is problémát okozott az, hogy a zsitvatoroki béke magyar és török példánya másként értelmezte az Esztergomhoz tartozó falvak körét. Herberstein Ádám császári követ Konstantinápolyban alkudozott, egy másik bizottság a magyarszőgyéni palánkvárnál tárgyalt. Itt 1609-ben 35 falu sorsáról vitatkoztak. 1615-ben a török a térség 158 faluját követelte. II. Mátyás válasza az volt: „A mi a vita alatt levő 158 esztergomi falut illeti, mindkét részben méltányos, hogy a 60 falu, mely Esztergomhoz közelebb fekszik, oda adózzék és megnyugodjanak a többiben a kiküldött biztosok intézkedéseiben”. 1628-ban Esterházy Miklós nádor állapította meg, hogy a török több falut adóztatott meg a megállapodottnál.22

Bethlen Gábor felvidéki hadjáratai során egy másik Forgách, Zsig- mond a főkapitány. 1620-ban feladja a várat, s a következő évben az ostromló táborban hal meg. Esterházy Miklós nádor visszafoglalta Érsekújvárt.

Ezekből az időkből van az első biztos adatunk arról, hogy Esztergom vármegye közgyűlését Érsekújvárott tartotta. 1618. október 6-án egy Sárkány községgel kapcsolatos perhez kérnek adatokat Bars és Hont vármegyék jegyzőjétől. A Sárkány közti vitákra más adataink is vannak, ugyanebben az évben Béla községgel együtt Csery István eladta Vízkelethy Juliannának.23 1621-ben a Pálffyak egy évre bérbe adnak négy Esztergom vármegyei falut, köztük Nagybényt Koháry Péternek 3000 forintért. Ha bérlet mögött nem húzódott meg más üzlet, akkor ez arra utal, hogy az Érsekújvár és Magyarszőgyén palánkja által biztosított falvaknak volt hasznuk, értékük.24

Esterházy Miklós csapataival 1623-ban ismét Érsekújvár várába húzódott be Bethlen elől. Ebben az évben ismét van adatunk arra, hogy Esztergom vármegye közgyűlését a várban tartotta. Február 23-i közgyűlésükön két nemeslevelet is kihirdettek: Pató (Pathó) Györgyét és Szabó Endréét. Pató Gergely nemességének kihirdetésére 1626. január 6-án került ugyanitt sor. A Pató (Pathó) család nemeslevele kimondja, hogy katonai szolgálatuk érdemeiért kapták a nemességet.25

165