Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)

A MEGYE TŐKÉS IPARÁNAK FELLENDÜLÉSE AZ 1880-90- ES ÉVTIZEDEKBEN - Villamossági ipar

létesítése” céljából. Ez a bizottság véleményezte és utasította vissza már 1889. március 23-i ülésén az első komoly ajánlatot, melyet a város tőkeerős malomüzeme, az „Első Gyöngyösi Hengergőzmalom-Büchler Testvérek” nevű cég tett.300 Büchlerék épületeket is hajlandók lettek volna átengedni, s hivatkoztak arra, hogy „... gőzgépük, kazánjaik olyan méretűek, melyekkel a malomhoz szükséges gőzön kívül a villamosság előállításához szükséges gőzerőt is előállítanák... ”301 Valószínűleg az ajánlattevők nem lehettek igazán szimpatikusak a villanyvilágítási bizottságnak, mert közel három évig elfektették a beadványt, majd visszautasították azt. Az 1896 és 1900 közötti négy évben mindössze annyi történt, hogy különböző cégektől és magánmérnököktől javaslatokat kértek a városi világítás megoldására. így pl. „Popelka és Társa” olajgázzal, az ,,Acetyléngáz Részvénytársaság” acetiléngázzal való világítást javasolt. Az általános Aerogéngáz Rt.” 1900- ban azt ajánlotta Gyöngyösnek, hogy bevezeti a városba a „Van-Vries- land”-féle aerogéngázt.302 A „Baksay és Társa” cég Aradról még előmunkálati engedélyt is kért, ennek ellenére a nagy felbuzdulásból Gyöngyösön nem sok minden született. 1901-ben a modern világítás előállítására megválasztott bizottság ülésén egy új pályázati felhívás közzétételére vonatkozó döntés született. Három ajánlat érkezett a pályázatra: a Büchler Testvérek, a Gyöngyösi Gőzfűrész és Faipar Rt. valamint pályázott a későbbi megvalósító, a Ganz és Társa Villamossági Rt. is.303 Ekkor sem volt még egyik ajánlat sem meggyőző. S a következő négy évben megint csak üléseztek, szerződésmintákat kértek Székesfehérvártól, Munkácstól, Szolnoktól, Losonctól és Szentestől.304 Előszerződést kötöttek, majd felbontották a „Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára” céggel valamint az „Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.”-vel.305 A beérkezett ajánlatok véleményezését olyan kiváló szaktekintélytől kérték, mint Zipernovszky Károly.306 A szakértő hiába javasolta a telepnek saját erőből való létesítését, a villamosügyi bizottság a vállalkozóval való megvalósítás mellett döntött, s az 1907. szeptember 30-i versenytárgyaláson a hét pályázó vállalat közül az Egert korábban cserbenhagyó, de nagyhírű Ganz Villamossági Részvénytársasággal kötött szerződést a város.307 E szerződésnek is volt néhány érdekes kitétele. A vállalkozó mint a város tulajdonát majdan képező villanytelep bérlője 50%-nyi tisztahaszon-részesedést biztosít a városnak, amely így ebből a haszonból fogja törleszteni az építési számlát, s azt a 40 000 Ft-ot, amit a közvilágítás szolgáltatása fejében a vállalkozó a várostól kap.308 A bérlő vállalkozó iránt táplált remények hamar szertefoszlottak, ugyanis már a munkák kezdete is nem keveset csúszott, nem is beszélve az átadásról. 1908 decembere helyett közel egy év késéssel 1909 szeptemberében helyezte üzembe a villamostelepet. Ettől kezdve 400 db 40 gyertyafényű izzólámpa és 12 db ívlámpa szolgálta Gyöngyös közvilágítását. A magánfogyasztók száma 500 volt.309 A világhírű cég nemcsak az átadási határidő be nem tartásával, de azzal is lerontotta hitelét Gyöngy69