Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A MEGYE TŐKÉS IPARÁNAK FELLENDÜLÉSE AZ 1880-90- ES ÉVTIZEDEKBEN - Sokszorosítóipar
ősön, hogy „az utcai ívlámpák jórészét felváltva nem égette, fele olyan áramot adott, mint kezdetben, s rossz villanyórákat szerelt fel”.™ A megye három nagy településén üzemelő áramfejlesztő telepek kiindulópontjaivá válnak a villanyvilágítás folyamatos és fokozatos elterjedésének. Füzesabonyban már 1910-ben elfogadják a villamosáram Egerből a községbe való elvezetését. Hasonlóképpen Tiszafüred, Heves és Kál is bejelenti igényét a villanyvilágításra.311 Tiszafüreden egy önálló villanytelep is létesül. Graefl Jenő poroszlói vállalkozó alapítja 1912-ben: „Graefl Jenő Tiszafüredi Villanytelepe és Hengermalma” néven.312 Sokszorosítóipar A nyomdászat Heves megyében jelentős múltra tekinthet vissza. A püspökség már a XVIII. század közepén, 1754-ben megalapította Egerben a Szent János, vagy más néven Püspöki Nyomdát.313 Pozsonyi nyomdászmester, Royer Ferenc Antal rendezte be a megye sokáig legjelentősebb könyvműhelyét.314 A nyomda élénkebb munkásságot csak az 1860-as évektől kezdődően fejtett ki, amikor a jeles tipográfus, Tóth István315 került az élére, ö volt Gutenberg életrajzának első magyar nyelvű kiadója, nyomdász, de lapszerkesztő is egyben. Megalapította az első magyar nyomdászújságot, a „Gutenberg”-et. Ez a gondosan szerkesztett lap 1866 elejétől kétszer jelent meg havonként 1867 végéig.316 Ugyancsak a Püspöki Nyomda terméke volt az első egri hetilap, az „Egri Értesítő” is. Az 1870-es évek elején már négy lapot, az „Eger”-t, az „Egyház-megyei Közlönyt”-t, a „Népújság”-ot, és a „Gömöri Lapok”-at nyomták e nyomda gyorssajtóin.317 Az üzem munkáslétszáma az 1870-es években 22-25 fő volt. 1874-ben egy modern könyvkötészetet is felszereltek a nyomdában. További bővítésre az 1890-es években került sor, amikor újabb gyorssajtót helyeztek üzembe.318 Ez a nyomda adta ki Mindszenti Gedeon, Tárkányi Béla és Ipolyi Arnold munkáit is. Az 1870-80-as évek kisebb-nagyobb nyomdái közül ki kell emelnünk a Gyöngyös szerkesztőség nyomdáját, későbbi nevén Herzog Ármin Nyomdáját, ahol a jeles lapot, a „Gyöngyöset is nyomtatták.319 Egerben a Hungária Könyvnyomdát (alapítva: 1878-ban), Kohn Vilmos, később Kohn Dávid Nyomdáját (alapítva: 1878-ban). Az 1890-es évek elején alapították Egerben a Löw Nyomdát és a Baross Nyomdát, Gyöngyösön Kohn József Nyomdáját.™ E kisebb nyomdaüzemek mellett 1893-ban már egy jelentékeny, nagy jövőjű nyomdavállalat is létesült, az Egri Nyomda Részvénytársaság. Alapításának politikai oka volt. A helyi ellenzék, a 48-as Függetlenségi Párt „a különböző pártárnyalatú lapok között egy teljesen független, 48-as irányú politikai lap kreálását kívánatosnak mondta ki”A2' A tervezett lap kinyomtatását az egyház70
