Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
ÚJ JELENSÉGEK, TOVÁBBI FEJLŐDÉS A MEGYE FONTOSABB IPARI ÁGAZATAIBAN 1900-1914 KÖZÖTT - Építő- és építőanyag-ipar
sággá alakítására 1909-1910-ben környékbeli földbirtokosok, köztük Károlyi Mihály gróf is felhívást tesznek közzé.368 Azonban 1914-ig a téglagyár magántulajdonban marad. Wind István építési ipartelepe és gőztéglagyára az 1900-as években is eredményesen dolgozott. Az I. világháborút megelőző évekre jellemző az építőanyagipari vállalkozások részvénytársasági formában való megalakulása, illetve a meglévők részvénytársasággá szerveződése, valamint a pénzintézetek tevékeny részvétele az alapításokban. Hatvanban a Gyárfás-féle téglagyár Gyárfás és Bálint Cserép- és Téglagyár néven újjáalakul 1909-ben. 1913-ban az Egri Királyi Törvényszék már ugyanezt a céget törli a cégtörzskönyvből.369 Tiszafüreden két gőztéglagyár is alakul. Az egyik 1910-ben „Tiszafüredi Tégla és Cserépgyár Tiszavidéki Bank Rt. és Orosz Imre” néven.370 Két év múlva már csak a Tiszavidéki Bank Rt. a tulajdonos. 1912-ben szintén Tiszafüreden alakul 100 000 korona alaptőkével a Gazdák Téglagyára Részvénytársaság. Alapítója Graefl Jenő poroszlói birtokos volt.371 Gyöngyös és Hatvan vidéke ebben az évtizedben is élen járt az alapításokban. Gyöngyösön 1913-ban alakult a „Gyöngyöstarjáni Gőztégla és Agyagárugyár Polgár István és Társai”, Apcon „Károlyi J. Antal és Vrabecz András Téglagyára és Cserépkészítő Telepe”.7112 Hatvanban 1911-ben 260 000 korona alaptőkével a Hatvani Gőztégla és Cserépgyár Részvénytársaság.313 Ugyancsak Hatvanban alakult az ,Asbest-Fedő Palagyár Részvénytársaság” 200 000 korona alaptőkével 1912-ben.374 Említést érdemel még Witál Márton Tégla és Cserépgyára Nagyrédén, Ernst József Agyagipartelepe Gyöngyöstarjánban, valamint Mészáros Ferenc és Fiai tulajdonában az Első Gyöngyösi Gőztéglagyár, 1912-ben már mint részvénytársaság. A cementgyártás első évtizede Heves megyében Az építőtégla, cserép, pala és cementlap mellett egy újabb fontos építőipari alapanyag, a cement gyártása is elkezdődik Heves megyében az I. világháború előtti évtizedben. A Bél-kő hegy mészkövének feldolgozására alapítják a bélapátfalvi cementgyárat. A vállalkozás „bábái” között most is ott találjuk a mérnök, vállalkozó Márkus Ágostot és a szilvási nagybirtokos császári, királyi építési tanácsos lovag Wessely Károlyt, akik egyrészt vasútépítésbe (Eger-Putnoki Helyi Érdekű Vasút Rt.), másrészt szénbányászatba (Egercsehi Kőszénbánya Rt.) fektették tőkéjüket. Az építkezésekhez nélkülözhetetlen, de a megyében addig hiányzó cement- gyártás is közreműködésükkel kezdődik el a Bél-kő alján. Az előzményekhez tartozik, hogy lovag Wessely Károly megszerezte a tulajdonos gróf Serényi Bélától, a későbbi földművelésügyi minisztertől, a nyersanyagot szolgáltató bélapátfalvi mészkő telepet, mégpedig olyan feltételekkel, hogy 78
