Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)

ÚJ JELENSÉGEK, TOVÁBBI FEJLŐDÉS A MEGYE FONTOSABB IPARI ÁGAZATAIBAN 1900-1914 KÖZÖTT - Építő- és építőanyag-ipar

20. kép. A bélapátfalvi cementgyár. Képeslap a XX. század elején

Serényi „a tőle megveendő területen kitermelt és feldolgozás végett Bélapátra szállítandó nyersanyag minden vagonja és 10 ezer kilója után 10 K illetményt kap" a mészkő feldolgozására alakuló társaságtól.375 Wessely hozzá is kezdett egy ilyen társaság megalapításához. A szükséges tőketámogatás birtokában, az előmunkálatokat elvégezve már részvénytársaság megalapítását szorgalmazta. 1909. augusztus 28-i alakuló közgyűlésen létrejött a Bélapátfalvi Portlandcementgyár Részvénytársaság. A legnagyobb részvényes, 4050 db részvénnyel lovag Wessely Károly. De az alakuló közgyűlésen készült jegyzőkönyv már arról is beszámol, hogy megállapodás történt a társaság és Wessely Károly között. Ennek értelmében „lovag Wessely Károly a gyártelephez szükséges ingatlanok tulajdonát, továbbá a putnoki és bélapátfalvi nyersanyagtelepekre vonatkozó jogokat az Rt.-nek átengedi, a gyárat kiépíti és teljesen üzemképes állapotban átadja a 2 600 000 K-ban megállapított önköltségi összeg megtérítése ellenében",376

Az építés október végén már folyamatban volt. Vele párhuzamosan a szabványos nyomtávú iparvágány munkálatai is folytak. 1910 júniusára a gyártelep valamint a berendezés elkészült, a termelés június közepén megindult.377 Az induló vállalat eladási nehézségeit jól tükrözi az az igazgatóság részéről elhangzott javaslat, hogy „cementjüket a legalacsonyabb árakon, esetleg önköltségen alul ajánlják eladásra”. A gyártelepről mázsáját 2 K-ért. A budapesti palléroknak vagononként 8 K jutalékot ígértek a gyártmány bevezetésének elősegítéséért. Az első években a minőségre vonatko79