Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
ÚJ JELENSÉGEK, TOVÁBBI FEJLŐDÉS A MEGYE FONTOSABB IPARI ÁGAZATAIBAN 1900-1914 KÖZÖTT - Építő- és építőanyag-ipar
Gazdasági Feldolgozott répa Előállított cukor év mennyisége (vagon) mennyisége (mq) 1901-1902 19 780 214 00 1906-1907 27 550 315 000 1911-1912 25 600 399 791 A növekvő termelést a géppark jelentős fejlesztésével érték el. 1898- 99-ben 17 gőzgép üzemelt 750 LE-vel, 1905-1906-ban már 23 gőzgép működött 1932 LE-vel.361 A munkáslétszám emelkedése is lendületes: 1904-ben 940, 1912-ben 1170, 1914-ben 1270 fő dolgozott a gyárban a feldolgozási szezonban. A számban gyarapodó munkásság munkafeltételei, szociális körülményei ,jok kívánni valót hagytak maguk után”.362 Ez is ösztönözte az alacsony bérek miatt egyébként is elégedetlen munkásság szembefordulását munkaadóival. A kereskedelmi és iparkamara 1906. évi jelentésében rosszallóan számol be arról, hogy „a szociális mozgalom gyökeret vert” a gyárban. Az alispáni jelentés is említi az 1905. évi sztrájkmozgalmat, amely sikerrel zárult, mert a munkások bérkövetelését lényegében teljesítették.363 A XX. század első évtizedében megindul a hazai cukorgyárakat finanszírozó tőke centralizációja. Ennek jegyében alakul át az addig egyéni cégként működő hatvani cukorgyár részvénytársasággá. 1908-ban 9 000 000 korona alaptőkével indul a Hatvani Cukorgyár Részvénytársaság, melyből a volt tulajdonos, Deutsch Ignác és Fia 7 900 000 korona részvénnyel részesedett.364 Az I. világháborút közvetlenül megelőző években, miközben a cukor- termelés még tovább növekszik, fokozódnak a belső feszültségek, ellentétek, egyrészt a cukorkartellbe tömörült cukorgyárak és a cukorrépatermelők között, másrészt a cukorfinomítók és a nyerscukorgyárak között.365 A fokozódó verseny, konkurenciaharc visszafogására a nagy cukorgyárak, így pl. Hatvány Deutschék is megakadályozták új vállalkozások születését, vagy ha az nem sikerült, akkor az alakuláskor tették rá a kezüket.366 A Hatvani Cukorgyár Rt. fokozatos és gyors fejlődésének is véget vet azonban az első világháború kitörése. Építő- és építőanyagipar A XIX. század utolsó évtizedében egész sor téglagyár alakul a megyében, a 21 vállalkozás közül mégis mindössze az üzemét az 1900-as évek elején beindító Kerecsendi Gőztéglagyár alkalmaz 20 főnél több munkást. 1910-ben dolgozóinak létszáma 41 fő volt.367 E téglagyár részvénytársa77
