Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A KIEGYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI IPARI GAZDASÁGUNK TŐKÉS ÁTALAKULÁSÁRA. A MODERN INFRASTRUKTÚRA KIALAKULÁSA - Az első helyi érdekű vonalak és a többi szárnyvonal kiépülése
gye termékeny déli-délkeleti, valamint csekély tisztántúli területét kapcsolja be a kereskedelmi hálózatba. Füzesabonynál a pest-hatvan-miskolci vonalhoz csatlakozik, onnan tovább a füzesabony-egri vonalhoz. így a megye észak-északkeleti területeit kapcsolja össze a dél-délkeleti részekkel, még nagyobb távlatokban, az Alföldet a Felvidékkel. Az építési engedélyt Csávolszky Lajos lapszerkesztő szerezte meg 1889-ben," aki a kezdeményezésével létrejövő vasúti részvénytársaságba bevont számos nagybirtokost, a vármegyét, a várost, káptalant stb. Az 5 637 000 Ft alaptőkével induló vasúti részvénytársaság100 törzsrészvényeiből a legtöbbet, 400 000 Ft-ot, a hatalmas tiszántúli birtokaival így összeköttetést teremtő egri főkáptalan jegyzett. Maga az állam is a részvényesek között volt, 300 000 Ft értékű törzsrészvény jegyzésével. Az alaptőke 3/5-öd része elsőbbségi részvény volt, melynek pénzügyi fedezetét külföldi pénzintézetek és tőkepénzesek szolgáltatták. Az építési munkát a Mandel és Társai vasútvállalkozó cég végezte, bár korábban a részvényesek Gregersehn nagyvállalkozóval is tárgyaltak. A Mandel és Társai Cég a kitűzött határidőnél öt hónappal korábban, 1891. augusztus 5-én a vonalszakaszt a forgalomnak átadta.101 A megye északkeleti részének azonban még az 1890-es években sincs vasútja, annak ellenére, hogy a kormány már a füzesabony-egri szárnyvonalat is annak mielőbbi, a gömöri vastelepek irányába történő továbbviteli lehetőségének biztosításával építtette meg. E koncepcióba illik bele, hogy a Közmunka és Közlekedési Minisztérium már 1867-ben megadja, majd egy év múlva meghosszabbítja gróf Keglevich Bélának, az Egert a miskolc- rozsnyói vonallal - talán Putnoknál - összekötő ló- vagy gőzerejű vasút előmunkálati engedélyét.102 Keglevich még 1868-ban is az eger-putnoki vonal tervének a képviselőház elé terjesztését kéri, rövidesen megromló anyagi helyzete miatt azonban lemond tervéről. így ez az ésszerű elképzelés az 1870-es évek megváltozott pénzügyi-anyagi körülményei között a feledés homályába merült. Az 1880-as évek elején az Egri Általános Ipartársulat veszi pártfogásába az ügyet, 1882-ben az Eger-Nádasd közötti vasút előmunkálataira kér és kap engedélyt a Közlekedési Minisztériumtól.103 Az engedélyezés után lázas szervező munkába fognak Egerben, vasúti bizottságot alakítanak, közgyűlési határozat, emlékirat születik. Pénze ugyan nincs a városnak, de bízik egy, a vasút építése iránt érdeklődő belga pénzintézet szándékának komolyságában. A szép reményeket lelohasztja, hogy egy ellenlábas vasúti konzorcium, a Gyürky-Károlyi-féle érdekeltség születik, amely Eger kikerülésével egy egészen más vonalon, Kál-Parád-Terenye, majd Párádról Sírok és Ózd érintésével terémtené meg a kapcsolatot Borsod-Gömör vármegyékkel.1114 A konkurencia megjelenése újabb lökést ad az egrieknek a cselekvésre. Nagy küldöttséget menesztenek a minisztériumba, melyet Tisza Kálmán és Kemény Gábor is fogad.105 Az 1885-ös képviselőházi vita során 35
