Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A KIEGYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI IPARI GAZDASÁGUNK TŐKÉS ÁTALAKULÁSÁRA. A MODERN INFRASTRUKTÚRA KIALAKULÁSA - Az első helyi érdekű vonalak és a többi szárnyvonal kiépülése
11. kép. Heves vármegye vasútvonalainak térképe nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány a Mátrai Vasutat, illetve gróf Károlyi Gyulát támogatja. Hiába szólalt fel Szederkényi Nándor és Mocsáry Lajos az egri érdekeket védve, hiába hangsúlyozták, hogy a kormány és a törvényhozás is a magánérdeket részesítette előnyben egy nagyobb tájegység érdekével szemben, továbbá, hogy „a kormány kedveskedni akar egy nagy uradalom birtokosának” azáltal, hogy nyári mulató helyét könnyebben elérhetővé teszi a vasút révén.106 Ugyanakkor az egrieknek is el kellett gondolkodniuk azon, amit Ivánka Imre képviselő mondott, hogy olyan érdekeltség ellen harcolnak, amely egy vonalat állami támogatás nélkül hajlandó megépíteni, míg az egri érdekeltség nem tud megnevezni senkit, aki a vasutat Egertől vezetné tovább. Az 1880-as évek végén, sőt még az 1890-es években is csupán ott tartanak az eger-nádasdi vasutat illetően, hogy költségterveket, helyszíneléseket végeztetnek, s ismételten előmunkálati engedélyekért folyamodnak. 1899-ben jelentkezik egy vállalkozó, Márkus Ágoston mérnök és társai, akik az Eger-Vadna vasúti vonalra kérnek és kapnak előmunkálati engedélyt.107 Az 1903. évi közigazgatási bejárásokat már a Putnok felé 36
