Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A KIEGYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI IPARI GAZDASÁGUNK TŐKÉS ÁTALAKULÁSÁRA. A MODERN INFRASTRUKTÚRA KIALAKULÁSA - A hitelintézetek számának gyarapodása az 1880-90-es években
7. kép. Az Agrár Takarékpénztár épülete Egerben. Képeslap a XX. század elején részvénytársasági alapon szerveződő takarékpénztárak, bankok. Most már a takarékpénztárak is letéti bankoknak tekinthetők. Az 1890-es évtizedben alakul:45 Hatvani Népbank Rt. 200 000 K alaptőkével 1893-ban Heves megyei Agrár Takarékpénztár 400 000 K alaptőkével 1894-ben Pásztói Takarékpénztár 100 000 K alaptőkével 1894-ben Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bank Rt. 300 000 K alaptőkével 1896-ban Hatvan Városi Takarékpénztár 80 000 K alaptőkével 1899-ben Az 1890-es évek új jelensége a községi hitelszövetkezetek és takarék- pénztárak megjelenése és gyors térhódítása. Jóval korábban, már az 1870- es évek végén megszületett az elképzelés, mely valójában a városi pénzintézetek falusi kisgazdákat mellőző, nekik csak „szabadalmaztatott” uzsorások közvetítésével kölcsönt biztosító tevékenysége elleni reakcióból táplálkozott.46 Mégis, csak az 1890-es évek közepén, 1894-ben jönnek létre az első hitelszövetkezetek Kömlőn és Verpeléten,47 majd még ebben az évtizedben 9 további községben alakul hitelszövetkezet, egyben takarékpénztár. Ahhoz képest, hogy az Eger c. lap már 1877-ben az iskolai takarékpénztárakra hivatkozva agitál a községi takarékpénztárak elter21
