Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A KIEGYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI IPARI GAZDASÁGUNK TŐKÉS ÁTALAKULÁSÁRA. A MODERN INFRASTRUKTÚRA KIALAKULÁSA - Pénzintézeteink az első világháborút megelőző másfél évtizedben
jesztése mellett, a megvalósulásra sokat, mintegy két évtizedet kellett várni.48 Ugyancsak az 1890-es évtized új jelensége a postatakarékpénztárak megjelenése. Ez az ismét csak a kistőkék összegyűjtését célzó gyakorlatias kezdeményezés szintén több, mint egy évtizedes késéssel ér el Heves megyébe, hiszen már az 1880-as évek elején terjed az országban.49 A postatakarékpénztári hálózatba a megyéből Bátor község kapcsolódott be először.50 Pénzintézeteink az első világháborút megelőző másfél évtizedben A XX. század első évtizede a takarékpénztárak, ipari és kereskedelmi bankok, községi takarékpénztárak és hitelszövetkezetek számának további jelentős emelkedését hozza. 1902-ben 13 takarékpénztár és bank működik a megyében. Számuk egy évtized alatt 28-ra emelkedik. Az 1902-es és 1912-es mérlegadatok az évi nyereség megsokszorozódását bizonyítják:51 1902 Sorszám A pénzintézet neve Alaptőke Tartaléktőke Évi nyereség Koronában í. Heves megyei Takarékpénztár 40 000 263 184 71 508 2. Heves megyei Agrártakarékpénztár 400 000 110 000 58 244 3. Egri Takarékpénztár 500 000 24 810 40 062 4. Gyöngyösi Takarékpénztár 160 000 208 000 62 713 5. Gyöngyösi T akarék- és Hitelintézet 300 000 240 000 74 532 6. Gyöngyösi Bank Rt. 250 000 250 000 60 802 7. Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bank 300 000 164 000 46 897 8. Heves Vidéki Takarékpénztár 200 000 64 318 28 014 9. Tiszafüredi T akarékpénztár 200 000 62 434 22 507 10. Hatvan városi Takarékpénztár 80 000 9 524 15 504 11. Hatvani Népbank 173 000 47 000 25 110 12. Hatvan Vidéki Takarékpénztár 160 000 55 000 33 237 13. Pásztói Takarékpénztár 100 000 18 400 11 071 22
