Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)

Kovács Mihály festő sajátkezű életrajza

KOVÁCS MIHÁLY FESTŐ SAJÁTKEZŰ ÉLETRAJZA

Ezen jegyzeteimet csak egyedül azon okból irom, hogy tájékozásul szolgáljanak azoknak, a kiket első helyen érdekel, t. i. családomnak, s a melyekben, a mennyire Nagyapám és édes Apám emlékeztek; a múlt században Borsod Vármegye Gelej nevű helységéből Heves megyébe költözött Dédapámról is említés tétetik. Születésem helye: Tisza-Abád- Szalók, Heves Vármegyében (mai nap Jász-Nagy Kun-Szólnok megye). Születtem 1818 évben, Julius hó 25-én. Édes Apám Kovács Mihály, édes Anyám Német Mária ref. vallássuak tisztességes módú lakosok voltak. Nagyapám Kovács János, a Tisza-Rofi, Kossá Magyari compossessor családnak volt urasági gazdája, kit nevezett úri család nagyra becsült és szeretett az ő becsületességéért, és pontosságáért.

Hat éves koromban oskolába adtak és Nagyapámnak kedvencze lettem, mert szerettem tanulni. Oktatóm volt egy öreg Mészáros János nevű tanító, kinek tudományos ismerete szerény korlátok között mozgott, de Tisza-Abádon senki nem igényelt tőlle többet. - Mikor a magyar ősök párducz bőr kaczagányaikról beszélt, és a növendékektől kérdezte: tudjátok é fiaim milyen állat az a párducz? A felelet egy hangos „nem tudjuk!” volt a kérdésre; akkor megmagyarázta nekünk ilyformán. - Volt neki egy Módi nevű tarka kutyája, amelyik külömben fejér szőrű volt, csak a fején volt egy nagy fekete folt és a két tomporán - ilyen tarka a párducz, mint az én Módi kutyám. Ez nekünk Szentirás volt és vizsga alkalmával hivatkoztunk nagy büszkén állat isménkre midőn a Sz. írásból citáltunk „Ha megváltoztatja a szerecseny az ő bőrét, és a párducz az ő tarkaságát, ti is jót cselekedhettek holott a gonosz cselekedeteket megszoktátok”. Erre egy T. Abádi Faragó Dávid nevű tudákos ember, kit átalában Pap-Faragó név alatt ismertünk, és ki

21