Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)
Jegyzetek
1. Vegetabilis festék - növényi eredetű, saját készítésű festék, pl. bodza, dió, lila hagyma, sáfrányos szeklice, festőbuzér, korom stb. kivonatából, főzetéből. Vájogfesték - kötőanyaggal ásványi anyagokból készült vízzel oldható akvarell festék, ún. „gombfesték”. 2. Udvardy János (1794-1890) leszármazottai tulajdonában több Kovács Mihály kép volt, melyeket a művész hálából, vagy megrendelésre festett. így Udvardy László jogakadémiai tanár hagyatékából kerültek az Eperjessy-arcképek a lyceumi képtárba. Ezen felül az egri Kaszinó 1924-es magángyűjtő kiállításán Kovácstól 2 akvarell és 4 olajfestmény szerepelt, köztük a tiszapolgári Assunta vázlata. E művek jelenleg lappanganak. 3. Az Orczy-család a XVL századig vezeti vissza nemességét, báróságot a kiterjedt család fő ága 1736-ban kapott. Kovács Mihály nagylelkű pártfogója báró Orczy László (szül. 1787) volt, a költő-tábornok Orczy Lőrinc unokája, de az egész család patronálta a festőt. Az önéletírásban Kovács Orczy László gyermekei közül név szerint csak a legidősebb Orczy Hortenziát (báró Bocksberg v. Boxberg Imre feleségét) és a legifjabbat, Orczy Seraphint említi meg. Az Újszászra oltárképet festető Orczy Thekla - maga is amatőr festőnő - a patrónus testvére, Orczy György legfiatalabb lánya volt. Az Orczy-család ifjabb nemzedékéből többen festegettek - hogy ebben Kovácsnak volt-e valamiféle szerepe - még nem bizonyított. Az Orczy-család pesti palotája, az Orczy-kert stb. mellett kiterjedt Heves megyei birtokokkal, több kastéllyal (pl. Gyöngyös) rendelkezett. A Kovács által is sokszor emlegetett tarna- örsi (1700 körül épült) műemlék-kastély ma romokban hever, melléképületeit elbontották, parkját eltüntették, berendezését széthordták. A tarnaörsi templomot, mint kegyúr (több más megyebéli templommal együtt) ugyancsak az Orczyak építtették, ill. ez esetben a korábbi gótikus templomot építtették át oly módon, hogy az most a barokk épület oldalkápolnájaként szolgál. (Ennek oltára Kovács egyik szép, Szt. Miklóst ábrázoló képe.) A főhajóban található Orczy Lőrinc fali síremléke. 4. A bécsi akadémiai anyakönyv szerint Kovács hivatalosan 1837 májusában iratkozott be Kupelwieser antik rajzosztályába, 1838-tól 1840 májusig volt a történeti festészeti osztály hallgatója Gsellhofer, Ender és Redl keze alatt. (Utóbbit feljegyzéseiben nem említi.) 5. Kovács felsorolt műveit a továbbiakban vö. Ludányi Gabriella: Kovács Mihály Budapest, Képzőművészeti, 1987. katalógusával. 6. (a bárkásnak nevezett) gondolásnál - Egy, a művész ablakából eléje táruló látványt ábrázoló vázlat (MNG) nyomán arra következtethetünk, hogy Kovács a Palazzo Querini (vagy a közvetlen mellette lévő ház) félemeletén lakott. 7. Hogy van Giuseppe úr? - Kicsattanok az egészségtől, uram! 8. A maradinak, vaskalaposnak minősített bécsi akadémiai tanárok. 9. Változnak az idők. A teljes szállóigévé lett ovidiusi idézet: Tempora mutantur et nos mutamur in illis - Változnak az idők és velük változunk mi is. 141
