Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)

A szőlőműveléshez kapcsolódó dalok

Szőlőkötözés Noha Egerben és környékén még nem találtunk eddig kizáró­lag ehhez az alkalomhoz kötődő dalt, nem tartjuk kizártnak, hogy történeti borvidékeinken korábban lehetett. Ezt erősíti meg OLS- VAI Imre, aki egy helyen a szőlőkötözést a határozott kötődésű dallamok főbb alkalmai közé sorolja,271 továbbá az a két, KODÁLY Zoltán által gyűjtött dal, amelyik nem véletlenül, az archaikus folklóranyagban gazdag Zobor-vidéken maradt fenn. A „Hojedá”- ról ezt írja nagy zenetudósunk 1909-ben: Kötözéskor szokták dalolni ezt a «kiéneklő«=* dalt, valamikor mikor volt szőlő. Ma már csak néhány 70 körüli asszony tudja.”212 Egyben megjegyzi ugyanott, hogy Zoborvidéken több faluban is ismert ez a szőlőkötözőének, amit közvetlenül a filoxéravész utáni esztendőkben rögzített. Egerben is volt ilyesfajta „kiéneklés” (lásd 2. dallampélda), de azt nemcsak kötözéskor dalolták, hanem más szőlőbeli munkálato­kon is, márciustól októberig terjedő időszakban. KERÉNYI György egyik munkájában, az „Egyéb népszokások” fejezetben adja újból közre a ,,Hojedá”-t, egyben megjegyzi, hogy szövege alapján párosítónak is lehetne tekinteni a dalt.273 A másik idevonatkozó dalról KODÁLY Zoltán csak ennyit ír: „Végző-ének, szőlőkötözés kor”.21i Kár, hogy Kodály „Magyar Népzene Tára VI.” kötetével kapcsolatos tervei, melyet utolsó könyvében fejtett ki, nem való­sultak meg. Ebben láttak volna napvilágot az ún. „egyéb szokások”- hoz kapcsolódó dalok,275 s most valószínűleg nekünk is könnyebb dolgunk lenne. Egerben és vidékén a szőlőkötözéskor mind a nagybirtokon, mindpedig a néhány holdas, párszáz négyszögöles szőlőben az asszonyok, lányok főként napszámos, szerelmi és tréfás dalokat énekeltek. Ha a fentiekhez hasonló jellegzetes szőlőkötöző dalt nem is sikerült idáig gyűjtenünk, e munkához fűződő játékról azonban tudunk. A már többször idézett Legányi-féle naplóban bukkantunk 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom