Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
A szőlőműveléshez kapcsolódó dalok
a „kókázás”-ra, az adatközlőink emlékezetében nagyon homályosan élő játékra: „Kókázás” : a szőlőben kötöző lányok találnak olyan szőlő- kacst, melyen levélke van. A kacsot levágva, ilyen térfásan átkozzák egymást : „Ez a káka szálljon rád átkával, vétkével, tüzes, francos ménkövei! Amennyi zsák, annyi mák, Annyi átok szálljon rád! Amennyi görbe fa, mind rajtad egyenesedjék! Amennyi szalma, mind alattad rothadjék! Nőjjék a fejedet akkora kelés, mint a Nagy eged (v. kocsikerék), piszkáljék akkora kővel, mint a csonka mecset!” Szőlőőrző Mindenképpen a szőlőműveléshez kötődő dalok táborába kell sorolni az idevonatkozó dalanyagot, még akkor is, ha mindössze a Tolna megyei Sárközből maradt fenn néhány dallam.277 KATONA Imre világít rá,278 a szőlőőrzés gazdasági alapjára: „a régi vizivilág- ban hatalmas madártömegek keltek útra az érni kezdő szőlőt megdézsmálni. Augusztus közepétől szüretig a nagylányok őrizték a szőlőt és riogatták a madarakat. Ez a szokás az ármentesitések és főként a filoxéra pusztításai óta maradt el.” Mint ahogy a Sárközben és más szőlőtermő vidéken, úgy Egerben is szokás volt a közös szőlőőrzés — ezzel korábban foglalkoztunk —, de mint láttuk, itt nem a lányok, hanem a férfiak nagyobb fiaikkal vigyázták a termést. Kizárólag ehhez az alkalomhoz kapcsolódó, témáját tekintve a szőlőőrzésről szóló dalt még nem sikerült gyűjtenünk a városban. Ha az esti tűz melletti borozgatás, beszélgetés közben el is hangzott valamilyen dal, az általában „férfias” műfajú népdal, pl. bordal, betyárének volt. 85
