Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
Szüreti szokások
szüret kezdő időpontjának bejelentését. A piacon megáll mint Bacchus követe, s míg a vörös zászló — a szüret jele — kibomlik a városháza ablakából, dobját pergetve a tanács rendeletét ünnepélyesen bejelenti, Ezután a város hat negyedébe megy el, időnként megállva, hogy az örömteli hirt megismételje.”199 A szüret a legszegényebbeknél egy napos volt. Kisebb gazdaságokban néhány napig, a nagyobbakban előfordult, bogy hetekig tartott. Általában két három hét alatt az egész városban befejeződött a szüret.200 A szedők Korábban már említettük, hogy minden hóstyán volt ún. „tanya, ahol a munkások, napszámosok, és szüret idején a szedők gyülekeztek. A gazdák mindig itt fogadták fel a szőlőbeli munkásokat. Ha a szüret több napig tartott, és a gazda más településről érkezett napszámost is alkalmazott, akkor gondoskodni kellett az éjszakai elhelyezésről. Egerben a szedők gyermekek, asszonyok, serdülők és öregek, valamint a közeli falvak lakói voltak.201 Minden 3—6 szedő után járt egy puttonyos202, aki ha el-elmaradozott, a szedők azt kiabálták: „Puttonos! mikor mondom, itt ugross! Puttonos! mind tiéd a libafos!”203 A fürtöket késsel favederbe, sajtárba szedik, majd a puttonyosok a kunyhó melletti kádakhoz hordják, ahol ágas-bogas rudakkal vagy összezúzzák, vagy tapossák.204 Hidegebb időben a kád közelében ég a tűz, ahol a taposó melegítheti a lábát, és ahol mindig található forralt bor. A kisebb szőlőterülettel rendelkezők a családtagok, és a rokonok segítségével szüretelnek, újabban pedig a barátokat, ismerősöket is bevonják. Hajdanában a rokonság mindig időben egyeztette, hogy ki-ki, mikor kezdi a szüretet. így mindenki „visszasegíthetett” annak, aki részt vett az ő szőlőjének a leszedésé67
