Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
Jogi népszokások
Ingatlan vételénél a „papírt”, „írást” tartották mérvadónak, valamint az előleget. Közismert az a jogszokás, hogy ha az „előleg meghált az.eladónál, a vevő már nem kérhette vissza.” Ha a vevő mégis meggondolta magát, akkor az előleg elveszett. Ha viszont az eladó lépett vissza, az előleget duplán kellett visszafizetnie a vevőnek. Az adás-vételről elég gyakran, még a legszegényebbek körében is készült valamilyen egyszerű szövegezésű írás. Ennek készítésénél csak az eladó, vevő és a két tanú vett részt. A kifizetést követően mindnyájan áldomást ittak. Előfordult, hogy az adás-vételt nem dokumentálták, de mégis megtörtént a birtokbavétel. Gondokat ez akkor okozott, ha az új tulajdonos később tovább akarta adni az ingatlant. Ha valaki árulta a szőlőjét, pincéjét vagy présházát, egy papírra írták ezt és kitették a házuk ablakába, vagy a pince-, présház ajtóra tűzték. Az apróhirdetést nem szívesen alkalmazták.75 Néhányan „kerítőként” ingatlan közvetítéssel foglalkoztak. Ha sikerült nyélbeütni az adás-vételt, a „kéritők” némi jutalékot kaptak munkájukért. Szőlőterületet általában egész évben lehetett vásárolni. Természetesen szüret előtt, a belefektetett munka és termés miatt lényegesen drágább volt. Az öregek egybehangzóan azt vallják, hogy pénteken nem szabad kötni semmiféle megállapodást, mert az szerencsétlen nap. A gazda, családfő szabadon rendelkezett a szőlőjével : eladhatta, elcserélhette, elajándékozhatta stb. Ebbe — néhány kivételtől eltekintve — senki sem szólhatott bele. Egy múltszázadbeli szentbeszéd tanúsága szerint nem lehetett ritka, hogy a gazda pl. elkártyázta szőlőjét.76 Csere abban az esetben fordult elő, ha volt két olyan illető, akinek a szőlője nem a saját városrészükhöz közeli határban feküdt, hanem távolabb. Ha végleg egyességet kötöttek, át is íratták a szőlőt saját nevükre. Természetesen arra is volt sok példa, hogy csak a használatbavétel történt meg, de az új telekkönyvezés nem. Ügyvéddel csak az készíttetett végrendeletet, aki vállalni tudta ennek anyagi kihatásait. Az egyszerű emberek körében nem 26
