Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Pandula Attila: Báró Károlyi Mihály lovasezrede századzászlója 1669-ből
mány eredményeit, vizsgálati módszereit hasznosíthatja. Az emlékcsoportot lehet pl. kizárólag művészettörténeti szempontok szerint tárgyalni. Áttekintve az eredetiben, illetve hiteles ábrázolásokról, leírásokból ismert, 17. század második feléből származó magyar katonai zászlókat, rajtuk a következő főbb motívumokat figyelhetjük meg: holdsarlón álló, aranykoronával koronázott Patrona Hungáriáé, a felfeszített Krisztus. A zászlók felületén sokszor láthatók elszórt lángnyelvek. A zászlólap egyik oldalán viszonylag stabil motívum az államcímer. Ez a királyi Magyarországon sok esetben kétfejű sasos címer, amelynek Mágyarország címere csupán egyik alkotórésze, s a címerállat mellében nyert többnyire elhelyezést. Ezen túl más motívumok is megfigyelhetők. Általánosak a feliratok. Ezek vonatkozhatnak az uralkodóra, arra a katonai alakulatra, amely a zászlót használta, az ezredtulajdonosra, parancsnokra. Lényegében hasonló elemek figyelhetők meg a 16-18. század elején készített példányokon. A zászlók sokféle színűek. Alakjuk: téglalap, négyzet, kétszárnyú - ún. fecskefarkú - háromszög stb. Ismeretesek nagyobb méretű ezredzászlók, illetve a kisebb katonai egységek által viselt kisméretű századzászlók.4 A katonai zászlók - tekintettel kiemelt jelentőségükre - általában magas színvonalú hímzett díszítésekkel voltak ékesek. A katonai egységeket felállító személyek nem takarékoskodtak a hadijelvények kiállításával. Ismeretesek festett kivitelű példányok is. A zászlók anyaga leggyakrabban selyem, kammuka, tafota.5 A kevésbé jelentős zászlók muszulynak nevezett török kelméből, vagy bagaziából készültek.6 A zászlócsúcsok általában címerekkel, feliratokkal ékesek, többnyire aranyozott rézből készültek. Maga a rúd is díszített. A 17. század második felében is ismeretesek a rendeltetésének való átadáskor bizonyos szertartások - pl. szegbeverés a rúdba - egyházi áldás - felszentelés. A zászlót ezt követően lelkesítő beszéd keretében adták át a csapattestnek. A zászló védője az ún. zászlóanya volt. A korabeli források széles körű katonai zászióhasználatot rögzítenek, így rendelkezünk adatokkal főkapitányi zászlókról, gyalogsági, lovassági és ezred-, illetve századzászlókról. A korban nagy jelentőségűek a különböző megyei insurrectionális csapatok zászlói. De különféle zászlókat használtak az egyes főurak, nemesek csapatai, a városok katonai alakulatai is. A sokszínű zászlóhasználatot jól példázza az az adalék, miszerint Ecsed várában 1669-ben 59 darab öreg-, ezred-nyargaló - (huszár) és gyalogzászlót írtak össze.7 Az ilyen adatok láttán még nagyobb a kutató fájdalma, hiszen ez az anyag szinte teljes egészében elenyészett. Báró Károlyi Mihály - 1653-1684 - báró Károlyi László - 1622-1689. II. 28. - és báró Sennyei Erzsébet - + 1672.1. 2. - gyermeke volt. Édesapja báró Károlyi László a család jelentős 17. századi tagja. Pl. Szatmár vármegye főispánja, 1669-ben királyi tanácsúr, 1670-ben Szatmár megyei főkapitány. Az 1681. évi országgyűlésen királyi biztossá és a felső-magyarországi királyi ítélőtábla ülnökévé - Tabulae Regiae Judiciariae Baronatus assesor-nevezték ki. A Habsburg-ház tántoríthatatlan híve volt a kuruc mozgalmak idején, a török elleni küzdelemben. Az uralkodói kegy sokszor méltányolta ezt a 226
