Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Pandula Attila: Báró Károlyi Mihály lovasezrede századzászlója 1669-ből

töretlen hűsséget. így pl. I. Lipót 1686-ban a fűzér-radványi uradalmat, illetve a tokaji szöllőhegyen birtokot adományozott neki.8

Báró Károlyi Mihály testvérei között megemlítendő báró Károlyi István, aki 1686-ban Zentánál esett el a török elleni harcban, illetve a szatmári békét megkötő Károlyi Sándor - 1669. VII. 2. - 1743.8

Báró Károlyi Mihály személyéről keveset tudunk. Felesége Hallerkeöi báró Haller Mária volt. Egy gyermekük született: Erzsébet. A férj eleste után, 1689-ben neje másodszor is megházasodott, második férje gróf Pethő Gáspár volt.10 1669. február 28-án I. Lipót a szatmári főispánságot Károlyi László halála vagy lemondása esetére fiának, báró Károlyi Mihálynak ígérte."

Többféle adalék ismeretes arra nézve, hogy báró Károlyi Mihály egy magyar lovasezred tulajdonosa, ezredese volt-főezredese. így pl. megemlítendő, hogy Károlyi Sándor amikor 1734-ben huszárezredet alapít, megemlékezik arról, hogy „két Testvér Bányámnak Károlyi Mihálynak és Istvánnak fölséges Leopold császár alatt külön-külön magyar lovas Regementjei voltának".12

Érdekesség, hogy az egyik testvér, Károlyi István huszárezredéről megemlékezik a szakirodalom, a Károlyi Mihály-féle alakulatról viszont nem sikerült közelebbi adatokat találni.13 Nyilván, hogy a kor szokásainak megfelelően felállított huszárezredről van szó, amely a császár szolgálatában állt, s a Thö- köly-mozgalom ellen küzdött. A kialakulófélben levő reguláris alakulatokkal szemben a kor huszárcsapatainak zöme jó esetben csak félregulárisnak volt tekinthető. Az ezredparancsnokot ugyan a bécsi haditanács nevezte ki, s az ezredesi rendfokozatot kapott, de ezek a személyek sokszor sokkal kisebb jogkörrel bírtak, mint más - ténylegesen ezredesnek tekinthető császári parancsnokok. Az alakulatok létrehozása, utánpótlása, alkalmazása is eltért a ténylegesen regulárisnak tekinthető csapatokétól. Legtöbbször toborzás útjánjöttek létre, sokszor rövid idő után már feloszlatásra kerültek, állományukból más egységeket hoztak létre, illetve katonáik szétszéledtek.14 Nyilván ebben az esetben is ez történhetett. Egyes források az ezred tényleges meglétét bizonyítják, de részletek sajnos nem ismeretesek. Az uralkodóház nagy hívének, Károlyi Lászlónak fia könnyen kaphatott ezredtulajdonosságot, ezredesi rendfokozatot.

Károlyi Mihályt a Szatmár alatti Matolánál15 Thököly Imre kurucai éjjel meglőtték és másnap reggel nyolc órakor meghalt.16

Ezen esemény pontos időpontjára vonatkozóan meglehetősen ellentmondásos adatok ismeretesek. így Deák Farkas17 és Nagy Iván az 1682-es dátumot adják meg.18 Éble Gábor szerint viszont ez az esemény 1684 novemberében volt.1'' Károlyi Mihály temetésekor-való rendtartás és ceremóniák leírását, mivel a dokumentum nem volt évszámmal ellátva, a Károlyi oklevéltár összeállítója meglehetősen széles időtartam közé helyezte - 1677-1686. Feltételezésénél csupán azt fejtette ki az összeállító, hogy a temetés 1686 előtt volt, mivel azon az okmányban szereplő testvér. Károlyi István is szerepelt, s ő ebben az évben esett el a török elleni harcban.20

Báró Károlyi Mihály lovasezredének megmaradt egy századzászlója,21 amit a Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyújteményében őriznek.22

A darab megviselt állapotban maradt korunkra. Abban a szerencsés hely227