Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Pandula Attila: Báró Károlyi Mihály lovasezrede századzászlója 1669-ből
Pandula Attila BÁRÓ KÁROLYI MIHÁLY LOVASEZREDE SZÁZADZÁSZLÓJA 1669-BÖL A korabeli források széles körű zászlóhasználatról számolnak be, ennek ellenére eredeti darab ebből a korszakból csak kis számban maradt meg. Hogy korunkra csak igen csekély számú példány maradt, annak okai között megemlíthető, hogy a zászlók - tekintettel textilanyagukra, fából készült rúdjuk- ra - könnyen tönkrementek. Nem megfelelő tárolás súlyos károsodást okozhatott bennük. A katonai zászlók ősidők óta a legbecsesebb hadizsákmánynak számítottak. A kor háborúiban nagy számban kerültek magyar csapatok zászlói az ellenség kezébe. Ezeknek a trófeáknak megőrzésére azonban a kortársak nem fektettek kellő súlyt. Nem úgy, mint valamivel később, így a 18. században, ahonnan már jóval több zászlóemlék ismeretes. Egyes esetekben a zászlót - mint az önálló magyar államiság, hadsereg jelvényét - megsemmisíthették, hogy ne kerüljön az ellenség kezébe. A győztesek ugyanígy tettek, hogy a zászló ne dokumentáljon önálló magyar nemzeti törekvéseket. A 19-20. század fordulóján a mainál még több zászlópéldány volt ismeretes, ezek szerepeltek a korszak reprezentatív történeti kiállításain. Sokszor igen részletes leírásokat, s esetenként ábrákat is közöltek róluk, megemlékeztek a hozzájuk fűződő történeti hagyományokról. így kvalitásos zászlóanyag szerepelt Buda visszavétele 300. évfordulója alkalmából rendezett történeti kiállításon.1 A fennmaradt emlékek jelentős része látható volt az 1896-os millenniumi kiállítás pazar történeti anyagában.2 Érdekes darabokat láthatott az 1903-as kassai Rákóczi-kiállítás közönsége is.3 A 20. század történelmi eseményei nem kedveztek ennek a tárgycsoportnak. A századfordulón még tanulmányozható, fényképezhető matéria jelentős része elpusztult, illetve ismeretlen helyen kallódik. Sajnos újabb darabok előkerülésére nincs sok remény. Régi katonai zászló magánkézben meglehetősen ritka. Ismerve az utóbbi két évtized legjelentősebb nyugati árveréseinek anyagait, megállapítható, hogy azokon jelentős régi magyar zászlóemlék nem szerepelt, illetve nem került kalapács alá 17. századi külföldi katonai zászló sem. Bizonyos reményekkel talán a Habsburg Birodalom nyugati tartományi várainak, kastélyainak, múzeumainak tüzetes átvizsgálása kecsegtet. Mivel pl. Morvaországban főúri gyűjteményekben sok - eddig nem vizsgált - magyar, illetve magyar vonatkozású matéria őrződött meg. Rokonsági kapcsolatok örökségeként, esetenként hadizsákmányként. Természetesen a vexillológia vizsgálja a teljes zászlóemléket, így figyelmet fordít a zászlólapon túl, annak esetleg fennmaradt eredeti rúdjára, a zászlócsúcsra, zászlótartó övre stb. is. Ha ezek a tárgycsoportok külön-külön kerülnek elő, akkor is a magyar zászlótörténet kvalitásos emlékeiként tartjuk őket számon. Egyes zászlók anyagának csak egy része maradt meg, s azt a későbbiekben új lapba dolgozták stb. A vexillológiai kutatás több szaktudo225
