Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Rózsa György: Falikárpitok Lotharingiai Károly győzelmeiről

11. Fiktív diadalmenet Buda alatt, 1686. Falikárpit Martin kartonja után. Bécs, Kunsthistorisches Museum

nak sivárságát és hidegségét kiválóan lehetett a könnyen mozgatható és élénk színhatású kárpitokkal ellensúlyozni. Francia és németalföldi műhelyek játszották a legjelentősebb szerepet, de Olasz- és Németország is hozzájárult a textilművészet ezen ágának fejlődéséhez. A falikárpit funkciója elsősorban dekoratív, de ez nem zárta ki a technika nyújtotta lehetőségek keretei között allegorikus, vallásos, mitológiai vagy történeti ábrázolások feldolgozását sem. A Raffaello tervei alapján Némtalföldön kivitelezett „Apostolok cselekede- tei”-sorozat annyiban jelentett fordulatot a falikárpit művészet történetében, hogy festményeket vittek át textilanyagba, festményként kezelték a témákat és még kerettel is ellátták őket. Rubens vázlatai további lépést jelentettek ezen az úton. A 17. század második felében fontos művészeti centrum alakult ki XIV. Lajos udvarában, amelynek hatása egész Európára kiterjedt, és amelyben a párizsi Gobelin manufaktúra jelentős szerepet játszott.

A kárpitszövés kollektív művészet, műveléséhez több művész szükséges. A témát festő dolgozza ki, ezt a kartonrajzoló végleges méretűre nagyítja és a szövők valósítják meg. A sok közreműködő, a felhasznált drága anyagok és nem utolsósorban a műhelyek nagy helyigénye miatt a kárpit a legköltségesebb művészi technikák közé tartozik. Rendszerint csak uralkodók, gazdag fejedelmek képesek műhelyek felállítására és tartós fenntartására.

A szövéshez használt szövőszék lehet fekvő vagy álló, vízszintes (basse lisse) vagy függőleges (haute lisse). Az előbbinél a karton felvágott csíkjait

214