Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Gerelyes Ibolya: A gyulai külső vár a visszafoglalás korában és a 17-18. századfordulóján

Egy 17. század közepi adat szerint pedig (valamikor 1630-1644 között) ismét sor került az akkor már a „pusztulás küszöbén álló” vár falainak kijavítására.211

A külső vár török kori állapotáról, illetve a korszakban készült átalakításokról a legpontosabb képet a közvetlenül a visszafoglalás után készült felmérések alapján alkothatjuk. E felméréseket nagy valószínűséggel érvényesnek tekinthetjük az egész korszakra vonatkozóan, hiszen - mint a történeti összefoglalásban láthattuk - a várat komolyabb támadás az egész korszakban nem érte, és 1695-ben végül ostrom nélkül került a császári csapatok kezére.

Az első leírást és a vár közvetlen környezetének felmérését Porthen Fülöp Jakab ezredes készítette el 1695 januárjában. „Körüljárva a palánkot Porthen megállapította, hogy bár az nem szabályosan, de mégis vastag, magas tölgyoszlopokkal duplán van építve, erős keresztkötésekkel mindenütt erősen összefonva és közbül egyes helyeken hét, másutt nyolc lépés szélességben földdel kitöltve. Meglehetősen rongált mellvéd van rajta, melyet azonban kevés fáradsággal ki lehetne javítani. Kívül, a palánk alatt szintén van egy mellvéd . . . A belvárat egy széles mély árok, továbbá a Körös egy ága veszi körül. Ebben van a téglából épített vár.”29 (2. kép) A Porthen által rajzolt alaprajz ha nem

2. kép. Porthen Fülöp Jakab felmérése 1695-ben

130