Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Gerelyes Ibolya: A gyulai külső vár a visszafoglalás korában és a 17-18. századfordulóján

is teljesen, de arányaiban pontos, különösebben nagy hibát nem találunk rajta. Porthen jól mérte fel a város és a vár egymáshoz viszonyított helyét, a vár bejáratát, bástyáit, a belső vizesárkot. A külső várban pontosan helyezte el a már Mirandola 1562-es felmérésén is szereplő ágyúállást. Az alaprajz mellett készített metszeten egy kb. 9 méter széles külső palánkot rajzolt meg, amely egy 6 méter széles mellvédből és egy attól három méterre meghúzott cölöpsorból állt.

Közvetlenül Porthen ezredes után, még 1695 februárjában Lambion Lam- pert császári hadmérnök is elkészítette a gyulai vár felmérését.-1" Az ő munkája - a többiekével összevetve - meglehetősen pontatlannak tűnik. Lambion Lampert alaprajzán (3. kép) a külső várat nevezi városnak, magát a várost pedig (melyet a leégés érzékeltetésére füstölgő házakkal rajzol tele) palánkénak hívja. A palánkon belül pontosan ábrázolja a vár épületét, a rondellát, a külső várban az ágyúállást, és jól helyezi el a kaputornyot is. Térképén azonban meglehetősen torz a külső vár alakja, valamint tévedésből a külső vár DNy-i oldalán eggyel több bástyát rajzolt be.

A Rákóczi-szabadságharc idején - 1705-ben - két, meglehetősen pontatlan alaprajz készült a várról és környékéről.31 Károlyi Sándor a külső várat így jellemezte: „Ez a külső vár, körül földbástyákkal, kerítéssel, a híd előtt való kapuján felől erős kőtorony, faragott kőből, benne régi rossz házak”.32 A várat és közvetlen környékét ábrázoló alaprajzon (4. kép) a külső vár képe arányaiban torz, és hibásan a DNy-i oldalra helyezték a külső vár bejáratát. A legké3. kép. Lamboin Lampert felmérése 1695-ben

131