Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
sen megöntözték a Tiszának e vízfolyásokon keresztül az alacsonyabban fekvő Körös-Berettyó völgyébe lehúzódó árvizei.59 Jellemzőnek látszik a törökök végvárvonal-szervező tevékenységére, hogy noha a Mátra alján több régi, romos vár is állt, mint például (Kis)Nánán, Markazon és a Feldebrőhöz tartozó Csalón, de egyiken sem létesítettek még csak castellumot, kis palánkot sem; nyilván azért, mivel észak felől a Mátra és a Bükk hatalmas tömbje kiváló, átjárhatatlan védelmet biztosított. Csalón ugyan a kicsiny, már romos Perényi-féle mocsári várba 1560-ban palánkot állítottak Eger ellenében,60 de azt hamarosan - nyilván Eger birtokbavétele után, - feladták. Hasonló helyzetet láthatunk az Egertől északkeletre 8 km-nyire fekvő Noszvaj esetében is, ahol 1589-ben a kastélyban véghelyet létesítettek az egriek 24 főnyi őrséggel,61 de Eger eleste után a török már nem törődött vele, nyilván a tőle légvonalban 12 km-nyire álló, ugyan nem számottevő, de mégis jelentékenyebb, s a hódoltság határán őrködő Cserép vára miatt. Mindegyik vár a mellette fekvő, fallal, vagy csak palánkkal övezett úgynevezett „külváros”-sál kétsejtes települési formát mutatott. Láthatóan csak a meglévő, a funkcionáló várakat vette át a török, illetve építette ki azokat. Csupán a jászberényi kolostorerőd és palánk, valamint a hevesipalánkvár merőben új e sorban. Mint majd alább látni fogjuk, a balaszentmiklósi (törökszentmiklósi) török cas- tellumnak is volt már előzménye. Természetszerű, hogy a török kori palánkváraknak Hatvanban, Jászberényben, Szolnokon, Heves és Törökszentmiklóson ma már nyoma sincs, legfeljebb levéltári források, egykorú metszetek, s régészeti leletek utalnak helyére, fennállására és szerepére. E ma már nyomukveszett palánkvárak helymeghatározásában, topografizálá- sában az esetleges régészeti feltárás mellett különleges jelentőségük van a XVI-XVII. századi vedutáknak, valamint a különböző jellegű és célból készült XVIII-XIX. századi térképeknek, mérnöki felméréseknek. HATVAN A hatvani vár a Zagyva bal partján, a folyó vízállásai, kiterjedt mocsarai védelmében, egyes vélemények szerint 1522^14 között,62 mások szerint 1530 táján63 a váci püspök rendeletére épült. Az bizonyos, hogy a hatvani vár 1537-ben már állt, mivel abból az időből ismerjük várnagyát, Nagy Ambrus személyében.64 25
