Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság

A hatvani török vár és a város.

(XVn. századi metszet)

A vár XVII. századi leírását nemcsak Evlija Cselebi 1664. évi helyszíni beszámolójából ismerjük,65 de számottevő segítségünkre szolgál az igen nagyszámú XVI-XVII. századi veduta is.66 Példátlanul becsesnek bizonyul Strackwitz császári hadmérnök 1686-ban készült gondos és pontos felmérése.67

A hatvani vár megnyúlt, szabálytalan hatszögletű palánképít- mény volt, melyet északi és nyugati oldalán a Zagyva vette körül, az utóbbi oldalon részben 30-50 lépésnyi szélességben. De az egész várat s a mellette települt külvárost is a Zagyva folyóból táplált széles vizesárok gyűrűje övezte.68 Találóan írta a jószemű Evlija Cselebi: „. . . a mocsarakban fekszik, mint a teknősbéka. ” Amikor pedig a vizesárkot átívelő hidakat felhúzták-amiként írja: „. . . avárszige- ten van, mert sehol sem lehet keresztülmenni. ”69

A hatvani vár nyolc bástyája közül három falazott („gemauert”), tehát tégla-, vagy kőépítésű volt,70 melyek közül a nyolcszögletű alaprajzú falazott bástyán a budai kapu vezetett nyugat felé. Az északkelet felé nyíló kapu Eger irányába vezetett. A nyolc bástya

26