Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
és különösen az említett összekötő gátak nyomai. Kivételt képez a keleti oldal, ahol a kötőgátnak semmi nyoma nem látható, amit-miként írja, - bizonyosan a Hanyi ér megváltozott medre tüntetett el ... A terephorpadások arról is meggyőznek bennünket, hogy a vár sáncain kívül körös-körül árok volt, amibe a Hanyi ér vizét északon bebocsátották, délre pedig kieresztették . . ,”93 Pásztor József állításait minden bizonnyal nem személyes megfigyelés alapján írta le, hiszen azzal kezdi elbeszélését, hogy „állítólag a vár alakja még most is kivehető.” De ezen bizonytalan, bízvást állíthatjuk, hogy meseszerű spekulatív adatai alapján ő sem tud állást foglalni az állítólagos fácányosi várnak hajdankori fennállási idejéről, csupán annyit jegyez meg, hogy a maradványok nyomai „jóval a honfoglalás után” állott várra utalnak. így tehát Pásztor kimondatlanul is a török kori várra gondolt. A Hanyi ér mellett, a Fácányosban feltételezett ispánsági, vagy hódoltságkori vár illúzióját dr. Gömöri János régész-muzeológus leletmentő, szondázó ásatásának eredménye egyszer s mindenkorra szertefoszlatta. A kérdéses területen ugyanis semmiféle erődítmény nyomára nem akadt: csak császárság kori (szarmata) telepmaradvány mellett egy XVI-XVII. századi keresztény temető sírjai kerültek elő. Az a véleménye alakult tehát ki, hogy a török adózás elől elmenekült magyarok telephelyéül szolgált a Hanyi ér jól rejtő, nehezen j árható, szélesen elterülő nádasa, a későbbi Fácányos területe ,94 Az 1978-ban megjelent Heves megye műemlékei tudományos monográfia cikkszerzője úgy tudja, hogy a. néphagyomány szerint „a hevesi vár ott volt, ahol a hevesi vár ott volt, ahol a hevesi templom van, s a hevesi templom a vár köveiből épült. ”95 1981-ben Major Jenő foglalkozott elemző mélységgel Heves településtörténeti kutatásai során a hevesi ispánsági és török kori vár topografizálásával ,95 A XIII. századból fennmaradt Váradi Regestrum egy tétele szerint Hevesen székelt az akkor még Abaújvár megyével közös királyi ispán helyettese. A tekintélyes ispánhelyettes hevesi tartózkodásából arra következtetett, hogy Hevesen állt a királyi ispánsági vár. Major Jenő szerint logikusan létesült Hevesen az ispánsági vár, mivel az akkori vármegyének szinte a mértani középpontjában helyezkedett el.97 Hogy a mai Heves város területén emelkedett a királyi ispánsági vár, igen számottevő mértékben messzi táj úthálózata is mintegy meghatározza. A középkori úthálózattal foglalkozó Paulovics Lajos 33
