Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
szerint valósággal összefutottak az utak Hevesen. Egyébként az ország északkeleti részének legfontosabb hadi útja, a via regia, mely a budai centrumból Mezőtárkányon és Szihalmon át Vereckére, s onnan Oroszország felé vezetett, - átfutott Hevesen.98 Hevesről egy rendkívül fontos út vezetett Poroszlóhoz, s azon át a kulcsfontosságú tiszaörvényi révhez.99 Témánkat illetően legbecsesebbnek egy 1358. évi oklevél bizonyul, melynek alapján Major Jenőnek rekonstruálni sikerült a hevesi település centrumának a maival megegyező néhány fontos utcáját. Az oklevélből kiderül, hogy Heves tulajdonképpen két, jogilag különböző jellegű részből állt: az északkeleti fekvésű Hevespossessió- ból, ahol a Szent Mártonnak szentelt templom is állt, - mely birtok Aba nemzetségbeli Visontaiaké volt, - s mellette kissé délnyugatra „H civitas”, azaz Heves civitas feküdt.100 A „civitas” helyes értelmezését a szabolcsi ispánsági vár feltáró régésze, Németh Péter adja meg. Eszerint a favázas szerkezetű ispánsági földvárakban épületek nem voltak, a lakosság csakis veszély esetében kapott menedéket a vár falai között. Valamennyi ispánsági épület, a királyi ispán lakóházával, a börtönnel, a főesperesi templommal és az ezeket kiszolgáló „castrensis réteg” kunyhóival a váron kívül épültek meg, s a királyi földvárral együttesen alkották a „civitas”-t.101 Ezek alapján Major Jenő Heves possessióval szomszédos Heves civitas területén tételezi fel a hevesi ispánsági várat, a közvetlenül hozzá tartozó településsel együtt.102 Major Heves településtörténeti vizsgálatai során kimutatta, hogy a vár, azaz a „civitas” és a helység, azaz a „possessio” az 1550-es török defterben is határozottan elkülönül.103 A délnyugati fekvésű egykori civitast, azaz a hajdani királyi ispáni várat és közvetlen mellékét mint „Iváni utcá”-1 vették a törökök számba, s a hajdani possessio pedig „Heves város”-ként szerepel.104 Ezek alapján Major azt vallja, hogy a hevesi ispánsági vár a mai város belterületén, a katolikus plébániatemplomtól kissé délnyugatra, a Hősök, a Fő, a Sallai Imre, valamint a Csokonai Vitéz Mihály utcák által határolt, közel négyzetes területen állott.105 Ez a térség egyébként még a II. József-kori, az 1780-as években végzett I. katonai felmérés idejében is még beépítetlen volt,106 akárcsak az 1856-os helyzetet híven tükröző úrbéri térkép szerint is, amikor csupán egykét gazdasági épület állt rajta.107 E területet csak 1920-ban parcellázták fel, melyet tulajdonosáról, Pajzs kertnek neveztek.108 34