Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
te lehetetlenné teszi, és csak a legcsekélyebb részek, szinte csak nyomok feltárásával kecsegtethet. Szolnok első okleveles említését I. Géza egy 1075-ben kiadott oklevelében találjuk, civitasként titulálva.188 Krónikák és oklevelek évszázadokon át mint civitasról tesznek említést.189 A szolnoki ispánsági vár azonban a XVI. század derekára teljesen elenyészett, nyoma veszett, úgyhogy amikor 1550 szeptemberében Salm Miklós és Báthori András csapataik élén Szolnokra érkeztek, hogy ott egy várat építtessenek, Salm arról tett jelentést Nádas- dy Tamás nádornak, hogy „. . . az erődítéseknél azonban nagy nehézséget okoz, hogy nincsenek nyomok, vagy jelek, melyek mutathatnák, hogy ott azelőtt valamilyen erősség állott volna . . . ”190 Ekkor a szolnoki várat a Tisza és a Zagyva folyók torkolatának nyugati szögletében úgy építették meg, hogy a torkolatától északra és nyugatra 300-400 méterre a Zagyvának egy új medret ástak a Tiszához, s így a Zagyva villásan elágazó két ága és a Tisza között kialakított háromszög alakú „sziget”-en emelték az erődítményt. Egyébként Kaposvári Gyula e térségre teszi az ispánsági vár helyét is.191 A szabálytalan trapéz alaprajzú vár palánkfalazatú volt, négy szögletén egy-egy bástyával. Amíg azonban valamennyi XVIXVII. századi látkép körbástyákat ábrázol, valójában - amiként a XVII. századvégi és XVIII. századi mérnöki felmérések tanúsítják, - a szolnoki várnak óolasz szögletbástyái voltak.192 S amíg a veduták a bástyákat palánkból megépítettnek ábrázolják, addig a munka lektora, Vass Előd turkológus-történész szerint kőből készültek. A törökök 133 évre terjedő uralma alatt a szolnoki váron semmi lényegeset nem változtattak. Evlija Cselebi személyes megfigyelése szerint a palánkfalak vastagsága 15 lépés volt.193 A vár falát három kapu törte át. A dél felé nyíló vízikapu a Tisza partjára szolgált, a nyugati az úgynevezett külvárosba vezetett, de azon át jártak Szeged felé, a keleti kapu pedig az Eger felé vezető útra nyílott. A vár területén állott a mohamedánok mecsetje, a szandzsákbég háza s a török életben elmaradhatatlan fürdőház.194 A vár 1550-ben való megépítése során a Tisza és a Zagyva nyugati szögletébe települt várost is palánkfallal vették körül; sőt a falakat a Tiszát a Zagyvával összekötő vizesárok biztosította. A városfalon a látképek 5 bástyát ábrázolnak, s Evlija Cselebi is ennyiről 51
