Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság

Szolnok török vára és a város látképe észak felől.

(Egykorú metszet a szerző birtokában)

számol be. A várost kelet felől a Zagyva és újonnan ásott medre, valamint dél felől a Tisza védelmezte, természetesen falak nélkül.195

Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a szolnoki vár mérnöki felméréseinek hiteles adatai azt tanúsítják, hogy a trapéz alaprajzú erődítmény semmiképpen sem úgy helyezkedett el a Tisza-Zagyva szögletében, amiként azt a Szolnokot ábrázoló nagyszámú veduta feltünteti. A valóságban tehát a trapéz alapja, azaz leghosszabb oldala dél felé, a Tisza partján, a legkeskenyebb felső oldala viszont észak felé, a Zagyva újonnan ásott medre kiindulása mentén állott. Az egykorú látképek viszont éppen fordított helyzetben ábrázolják a várat, ami egyébként lehetetlen is, mivel a létesített „sziget” alapja ezt semmiképpen sem tette lehetővé.

Szolnok vára török helyőrségének létszámát 1626-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egyezer főnyinek tudja: 500-500 fő lovassal és gyalogossal.196 Evlija Cselebit viszont az 1660-as években ar52