Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
Az hogy a hevesi török vár az ősi mezőváros településével igen szoros kapcsolatban állt, - tehát nem a távoli Hanyi ér mellett kell keresnünk, - abból is döntő egyértelműséggel következtethető, hogy a városból kiüldözött magyar lakosság a XVII. században arról tesz említést egy panaszlevélben, hogy . Nagy Heves falunak . . . határában most török fortalitiumja és oppidumja vagyon . . ,”112 De ezt támasztja alá,-ha csak közvetve is, - 1685-ben a vármegye törvényszéke előtt az ügyész által egy asszony ellen emelt súlyos vád, mely szerint „bémenvén Hevesben, a hevesi török nézőben bűbájos asszonyi állathoz . . . Heves várábúl az nézőasszony túl hozván étetőt” férje megmérgezésére.113 Nyilvánvaló, hogy a bűbájos hírben állott török nézőasszony nem a várban lakott, hanem a mellette fekvő úgynevezett külvárosban: de török szokás szerint az is palánkkal volt körülvéve, a vár és a város egymásmel- lettisége egy fogalommá olvadt. Hiszen egy mondatban kétszer Hevesről, másodszor pedig Heves váráról van szó. Eger vár és város esetében is többször találkozunk levéltári forrásokban hasonló fogalmazással, meghatározással. Bár semminemű adat, vagy illusztráció nem maradt fenn a hevesi török várról, de bizonyosnak tekinthetjük, hogy a falakat szárazárok és sánc gyűrűje vette körül. Ez vonatkozik mind a várra, mind pedig a városra. így vélekedik egyébként erről Soós Imre is.114 Eger vára 1552. évi ostromára Szolnok felől felvonuló török hadak hódoltatták be Hevest, de figyelemre méltó, hogy a XVI. század utoljáig magyar földesuraik még szabadon élhették és gyakorolhatták ott jogaikat.115 A budai beglerbég pasa felismerve Heves kiváló stratégiai helyzetét és jelentőségét Eger ellenében, - a kulcsfontosságú erős magyar végvártól csupán 35 km-nyire, - 1557-ben palánkvárat szándékozott ott építtetni.116 Ekkor azonban ismeretlen ok folytán nem lett a tervből semmi, mert Soós Imre úgy tudja, hogy csak 1584-ben építette meg végül is a török Hevesen a palánkvárat, kiegészítve és teljesebbé téve ezzel végvárvonalukat.117 Soós, Borovszky Samura hivatkozik, de sajnos nem ismeretes az a forrás, ahonnan ez a mindenképpen fontos adat származik. Az bizonyos, hogy 1598 körül a hevesi török vár már áll, mivel a gyöngyösiek akkor a javításnál működnek közre.m A Gyöngyös városiak egy panaszából megtudjuk, hogy a jómódú hódoltsági várost 1641-ben ismét - bizonyára ki tudja hányadszor, - vármunkára akarták a törökök kényszeríteni, de 36
