Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
Ibrahim budai pasa megismételvén 1632-ben kibocsátott fermánját, azt nem engedi meg.119 Rendkívüli jelentőségű tény az, hogy a törökök elűzték Hevesről a lakosságot, akik azután távol a településtől, a határ északnyugati szögletében Kis Heves néven új oppidumot hoztak létre,120 melyet egy 1635. évi összeírás „újonnan betelepített”-nek említ.121 E folyamat nyomán az ősi, de kizárólag törökök lakta Heves a magyarok lakta Kis Hevessel szemben a Nagy Heves nevet nyerte. A csak törökök által lakott Nagy Heves városába magyar adószedő nem tehette be a lábát. Mint egy összeírás említi: „Nagy Hevest az egri török élte, ”122 azaz az egri pasalikhoz tartozott, Nagy Heves határát a kis hevesiek nem használhatták, amint azt a vármegye egy 1660-beli határozata tanúsítja.123 A XVII. század során a hevesi törökök is állandó harcban álltak a magyar erőkkel, de láthatóan nem mindig sikerrel. Erre utal az az adat is, mely szerint egy 1630. évi török feljegyzés elárulja: a török végvárvonal megtámadása során 60 janicsár esett fogságba, akik közül 4 a hevesi vár védelmében jutott keresztény kézre. Az ónodi, a szécsényi, a nógrádi és a gyarmati magyar végvárak katonái az évben a hevesi várból 32 muszlim harcost ejtettek foglyul, kik közül 6 meg is halt fogsága alatt.124 A Hevest támadó magyar csapatok jó rejtekhelyei találtak a körülötte elterülő erdőségben. Még a XVIII. században is bőven volt erdő a nagy mezőváros körül, s kivált összefüggő erdőség fogta körül a települést délnyugat-nyugat-északnyugat felől.125 „A hevesi erdőt az itt lakó pogány vagdalta le és hordotta el a maga szükségére. Végtére csak haraszt és esete lett belőle. ” Kivált azért irtotta az erdőt a hevesi törökség, „mert félt kijárni Hevesrűl. Mihelyt ugyanis oda talált menni a török, a kereszténység ottan az erdőben lappangott és mindjárt elkapta a törököt. S ha kézbe kapta, - vallják később, - elvitte rabnak Fülekbe, vagy Szendrőbe.”126 A hevesi török palánkvár fegyveres ereje 1626-ban Bethlen Gábor tudomása szerint 200 lovasból és 300 gyalogosból állott.127 Láthatóan nagy súlyt fektettek a hódítók hevesi váruk katonai erejére, hiszen a kis palánk 500 igazhitű harcosával szemben a lényegesen nagyobb, fontosabb hatvani várban ugyanakkor az erdélyi fejedelem csupán 600 katonáról tudott.128 A különböző török összeírások szerint Hevesen a hatvani szandzsákon belül náhije működött.129 37
