Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság

ISPANl VAR TÖRÖK VÁR Heves mezőváros belterületének I. katonai felvételére vetítve a királyi ispánsági vár és a török palánkvár valószínű helye. O: oppidum. C: civitas De ezek után még mindig kérdéses a török kori vár helye. Saj­nos Evlija Cselebi érthetetlen módon nem járt Hevesen, így nincse­nek idevágó török települési adataink a várat és a várost illetően. Major Jenő szerint a törökök erődítményüket nem az ősi ispáni vár helyén emelték, hanem a mai városcentrumban, a November 7. térnek, s az azt környező, attól kissé keletre fekvő területnek megfele­lően. így tehát a törökök hevesi várának is a közepén emelkedett a Szent Márton templomból átalakított mohamedán mecset.109 Az kétségtelen, hogy nem csupán az 1780-as években a II. József-kori I. katonai felvétel idején,110 de még 1856-ban is a vár­nak tulajdonított terület zömében üres, alig-alig beépített. A vár kö­rüli középkori telkek helyén két kastély és parkszerű hatalmas zöld­terület található.111 Nagy valószínűséggel elfogadhatjuk azt a véleményt, hogy a he­vesi török palánkvár a mai városközpontban, a November 7. térén, szűk mellékén s a tőle kissé keletre fekvő területen állt. A török város pedig közvetlenül mellette feküdt. 35 l

Next

/
Oldalképek
Tartalom