Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Eger kapitulációs egyezménye. 1687. november 28.-december 7.
EGER KAPITULÁCIÓS EGYEZMÉNYE 1687. NOVEMBER 28.-DECEMBER 7. A kétségbeejtő nélkülözés, valamint a felmentés legcsekélyebb lehetősége reményének a szertefoszlása nyomán általánossá vált elégedetlenség és icilátástalanság végül oly mértéket öltött, hogy már maga Rusztem beglerbég pasa is belátta, csupán egyetlen járható kiút marad részére: a kapituláció, azaz Eger városa feladása a keresztény csapatoknak. 1687. november 28-án négytagú delegációt küldött Doria főhadiszállására Eger feladásának részleteit tisztázó és rögzítő egyezmény megtárgyalására.809 A négy előkelő török férfiú drága ékszerekkel díszesen érkezett a keresztény táborba.810 Rusztem pasa által a várból küldött követség tagjait megemlíti a létrejött egyezmény bevezető része:811 a név szerint nem említett hatvani szandzsákbég és a janicsáraga, továbbá a defterdár,812 és a gönüllük tihajája, azaz helyettes vezetője.812 A defterdár tihajája az egri pasa dívánja tagja volt. Egy 1681- ben kibocsátott oklevelük „vég Eger várában lévő s lakozó nemzetes és nemzetes vitézlő díványos urak és agák” sorában említi „vitézlő zaim spáiák tester (helyesen defter) tihájá”-]át. Ugyanekkor volt az egri díván tagja a „gömli vitézek fő tihája vitézlő Mehemet aga”.814 Természetszerűen nem bizonyos, hogy 1687-ben is Mehemet viselte az utóbbi tisztséget. A „janicsár vitézek főagája” 1687-ben Pécsi Csorbazia volt.815 A megindult tárgyalások tartamára - a kialakult gyakorlathoz híven - három keresztény tiszt vonult be a várba, mintegy túszul: egy Richardi lovasezredbeli alezredes, és gróf Nyáry őrnagy, valamint egy gyalogos hadnagy.816 A tárgyalások lefolyását nem ismerjük, de a megfogalmazott egyezmény szövege szerint az a két legalapvetőbb kérdést tisztázta: Eger feladását és a török katonaság, valamint polgári lakosság biztonságos elvonulását.811 237
