Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Eger kapitulációs egyezménye. 1687. november 28.-december 7.
Az idevágó időpontok ismerete alapján bizonyosnak látszik, hogy a kapitulációs tárgyalás csupán 1-2 napot vett igénybe, ugyanis a török küldöttek Doriánál való jelentkezése (november 28.) után, -mint majd alább látni fogjuk-a 10-dik napon már az uralkodó alá is írta a nagy jelentőségű egyezményt. Doria alezredes a maga részéről (,je ex parte sui”!) s Rusztem pasával „az egri parancsnok”-kai valamint négy követével megfogalmazott kapitulációs egyezmény hét pontban rögzítette Eger vára és a város megadási feltételeit.™ „1. A legszentségesebb császári és királyi felség, a legyőzhetetlen római császár, Lipót, ezennel megerősíti a következő feltételeket, s ugyan ő biztosító útleveleket bocsát ki, melyek kieszközlésére két követ, egy német és egy török tiszt küldetik Bécsbe. A pasa Eger várát és városát az ott lévő lövő szerszámokkal és lőszerekkel minden gonosz csel nélkül átadja, s ha lenne ott valaminő akna, azokat feltárják. 2. A török várőrség felső és alsó fegyvereivel, kibontott zászlókkal és dobokat verve vonul el. 3. Az egyházi emberek, a polgárok és a gyermekek, bármily neműek és állapotúak legyenek, a katonák után szabadon távoznak, minden ingó javukat magukkal viszik, ezek szállítására 300 szekérről gondoskodnak. 4. Az összes fent említetteket biztos védelemmel Temesvárig fogják elkísérni, s gonosz csalárdság nélkül száz német katona kíséretével megfogják őket óvni. Ezeknek és a szekereknek a biztosítása végett a török főtisztek közül négy, túszul Szegeden fog maradni, akik a kíséret s a kiállított szekerek visszatértekor megszabadulnak. 5. Ha valamely beteg és gyengélkedő a városban visszamaradna, ezek egészségük helyreálltával útlevéllel ellátva török földre visz- sza fognak szállíttatni. Minden keresztény fogoly, bármily nemű és korú, szabadon bocsátandó. 7. És végül; azalatt, amíg a követeknek az udvarból való visszatérésére várakoznak, legyen fegyverszünet, mégpedig oly feltétellel, hogy se német ne lépjen be a városba, se török ne menjen a táborba, legkevésbé azért, hogy magának kenyeret szerezhessen. ” Eddig nem volt ismeretes ez a rendkívüli jelentőségű egri kapitulációs egyezmény, de ennek hiányában arról sem tudott a történetírás, hogy azt nem Antonio Caraffa altábornagy, hanem Johannes Baptista Doria alezredes, a blokád parancsnoka készítette el 238
