Lengyel László (szerk.): Devóció és dekoráció - 18. és 19. századi korolstormunkák Magyarországon - Studia Agriensia 7. (Eger, 1987)
Lengyel László: 18. és 19. századi kolostormunkák Magyarországon
8 Ezt látszik igazolni egy századeleji fotográfia — szintén Lopold Miklós gyűjteményében — az andocsi kegyoltárról, melyen jól kivehetően a kiállításunkban szereplő palást ékesíti a kis Jézust kezében tartó Szűzanya szobrát. 9 A Madonna-szobor részletes leírását és meghatározását Soós Katalin az Iparművészeti Múzeum restaurátora végezte el, a tárgy restaurálás kapcsán. Ez volt diplomamunkája. Ennek rövid kivonata olvasható a Múzeumi Műtárgyvédelem 1980/9. számában (129-146.) Soós Katalin: Egy 18. századi öltöztetős Madonna és ruhájának restaurálása címmel. Ezúton is köszönetét mondok Soós Katalinnak a munkámhoz nyújtott szíves segítségéért. 10 Koronka: kör alakú fejdísz, különösen mely ékszerekből áll. Czuczor Gergely — Fogarasi János: A magyar nyelv szótára III. 1865. 11 Hausmann, Liselotte és Kriss-Rettenbeck, Lenz: Amulett és Talizmán, München 1966. 12 Valószínűleg ugyan az a zarándok hozta magával a kézzel festett lorettói szentelt szalagokat és gyertyákat, ezeket szintén a kiállított anyagban láthatjuk. Ez annál is inkább valószínű mert az egri érseki palota kápolnájában egy dobozból kerültek elő. (A szalagokat feltehetően a búcsújáró zarándokok zászlóira kötötték fel. Szilárdfy Zoltán szíves szóbeli közlése) 13 A máriacelli Szűzanya kegyszobrát és a Schatzkammer-beli kegyképét ábrázoló kisméretű rézmetszetes Schluckbildeket közöl Gugitz, Gustav: Das kleine Andachtsbild in den Österreichischen Gnadenstatten, Bées 1950. 63. ábra. 14 Szilárdfy Zoltán: Barokk szentképek Magyarországon, Bp. 1984. 21. 15 Az egyik csiszolt üveglap megsemmisülése miatt az amulett Nepomucenus-nyelvet ábrázoló oldala új keretben külön látható kiállításunkon. (45. kat.sz.) 16 Az említett függő közeli variánsa volt látható a müncheni Nemzeti Múzeum ,,A búcsújárás nem ismer határokat” c. kiállításon 1984-ben egy ezüst rózsafüzér részeként. 17 Szilárdfy Zoltán: i.m. XIII. tábla 18 Szilárdfy Z. : i.m. 15. továbbá lásd a függeléketl 19 Szilárdfy Z. : Magyar barokk szentképek, Művészettörténeti Értesítő 1981/2. 128-130. 20 Az apácamunkák polion techikáját írja le részletesen egy 18. századi kéziratos könyv alapján Schleich, Elisabeth und Erwin: Frommer Sinn und Lieblichkeit. Vom Zauber der „Schönen Arbeiten” in Altbayern. Passau 1973. 14. Ugyancsak a készítési technikát írja le egy nyolcvanéves wettenhauseni dominikánus apáca elbeszélése alapján Rothemund, B.: Barocke Klosterarbeiten, Autenried 1982. 13-16. 1. 21 Szilárdfy Z. : i.m. 1984. V. VIII. XI. táblák 22 Szilárdfy Zoltán szíves közlése 23 A fogalom használatának magyarázatát lásd Lengyel László: Két XVIII. századi apácamunka sorozat a Dobó István Vármúzeum gyűjteményéből Agria XIX. 1982 — 83. 310. 24 Az oltár 1735-ben Koháry grófnő költségén készült. Rupp Jakab: Buda, Pest és környékének helyrajzi története, Pest, 1868. 254. 25 Szt. Peregrinus szervita atya (J1435) üszkösödő lába hirtelen meggyógyult, ezért a lábfájósok, köszvényes betegek védőszentje lett. 1726-ban történt szentté avatásával bontakozott ki kultusza a szervita rend buzgólkodására. Elsősorban szervita templomaink őrzik ábrázolásait, így az egri templom homlokzatának Peregrinus szobra. Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, Bp. 1977. I. 319. Az oromzaton álló fülkeszobrot 1763-ban készítette Fábián demjéni kőfaragó mester és szobrász. Voit Pál: Heves megye műemlékei L, Bp. 1969. 323, 1972. II. 479. 68
